A területi bizottságok azonban nem szűntek meg, az önkormányzati választáson kapnak majd ismét szerepet a helyi képviselők, polgármesterek, valamint a megyei közgyűlések tagjainak választásánál.
A területi szint azért nem működik a parlamenti választáson, mert a választás rendszere átalakult, és a választók már nem megyei, illetve fővárosi, hanem országos listákra szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi választáson már nem működnek a területi választási bizottságok, a 106 egyéni választókerületi választási bizottság döntéseivel szembeni fellebbezést az NVB bírálja el.
Korábban a parlamenti választáson a választók az országgyűlési egyéni választókerületi jelöltre és a területi pártlistára szavaztak. Abban a rendszerben a területi listák nyilvántartásba vételéről, a jelölőszervezetek szavazólapi sorrendjéről, az egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről a területi választási bizottságok - a 19 megyei és a fővárosi - döntöttek.
A területi szintnek az országgyűlési választáson nincs szerepe, az NVB veszi nyilvántartásba a jelölőszervezeteket, az országos listákat és az azokon szereplő jelölteket, és az NVB sorsolja ki azt, hogy a szavazólapon a jelölőszervezetek országos listái milyen sorrendben szerepeljenek.
A testületnek (és így közvetve az ügyeket előkészítő Nemzeti Választási Irodának) sokkal több dolga lesz, mint a korábbi választásokon, mivel az új jogszabályok értelmében minden helyi ügy másodfokon a testület elé kerülhet. Várhatóan jelentősen nőnek majd a Kúria terhei is: a területi szint kiesése miatt gyakorlatilag az összes, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok által elbírált ügy a Kúria elé kerülhet.
