A rezsicsökkentés harmadik hulláma már csak a választások után érheti el a lakossági fogyasztókat, írja a Vasárnapi Hírek. (A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.) Rogán Antal frakcióvezető ugyanis szombaton háromlépcsős tervet ismertetett. Eszerint a gáz árát áprilistól 6,5 százalékkal, a villamos energia árát szeptembertől 5,7 százalékkal, míg a távhő árát októbertől 3,3 százalékkal csökkentik. Az intézkedés kétharmada tehát már bőven a következő parlamenti ciklus idejére tolódik, míg a gáz ára éppen a fűtési szezon végén, vagyis a fogyasztási völgyben mérséklődne, amikor eleve is a téli díjak töredékét számlázzák
Olyan hangulatjavító intézkedésről van szó, amely valójában nem a rászorulókat érinti. Magyarországon ma félmillió háztartásban nincs vezetékes gáz, de ahol van, ott sem a nehéz anyagi helyzetben lévők fogyasztanak sok földgázt és sok áramot. Valójában a rezsicsökkentés előnyeinek döntő részét, nagyjából háromnegyedét a legmagasabb jövedelmű egyötöd, vagyis a legtöbbet fogyasztó jómódúak élvezik. A szolgáltatók oldaláról nézve feltűnő, hogy az egymást követő árvágások nem csak a profitot tüntették el, de a valós költségekbe is belekaszáltak, ami a beruházások elmaradásával, az ellátás színvonalának esésével jár. Hosszabb távon pedig az energiabiztonság is sérülhet.
2012. december 6. Ez volt az a nap, amikor Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a budapesti állatkert bejárata előtt, Mikulással az oldalán bejelentette, hogy a kormány 2013-tól 10 százalékkal csökkenti a lakossági gáz és villamos energia árát. A rezsicsökkentés azóta hihetetlen karriert futott be, igazi választási mézesmadzag, amire bármit fel lehet fűzni. Pedig a híre szinte a párt tagjait is meglepetésként érte: szakértők helyett ugyanis a miniszterelnök ismét csak Habony Árpád kommunikációs tanácsadó ötleteire hagyatkozva kezdte meg a hadakozást a közműcégekkel.
Innentől beindult a gépezet: az első hírek a rezsicsökkentés széles támogatottságáról szóltak, lett rezsicsökkentésért felelős munkacsoport-vezető is, Németh Szilárd csepeli polgármester személyében, és ekkortól kötelesek a cégek színesben (Fidesz-narancssárga), mindenki számára érthető és látható formában kiemelni minden számla alján, hogy mennyi pénz maradt az emberek pénztárcájában – természetesen a kormány jóvoltából.
És ahogy ráfordultunk a kampányidőszakra, úgy vált az ellenzék befeketítésének egyik legfőbb eszközévé a rezsicsökkentés. Január elején kézbesítette a posta a Magyar Csapat behívóját, amelyben az volt olvasható: „A külföldi közműcégek és bankok – hazai és nemzetközi kapcsolataikat latba vetve – igyekeznek eltörölni a rezsicsökkentést”, és ehhez „a jövő évi választásokat akarják felhasználni”. Az MSZP mostanra egyébként valóban kezdi megtalálni a hangját: szerintük a rezsicsökkentés igazságtalan és hosszú távon fenntarthatatlan, de jelezték, hogy van ötletük arra is, hogyan lehetne jobbá tenni a rendszert. Ez pedig már elegendő muníciót adott a Fidesznek arra, hogy támadásba lendüljön. Selmeczi Gabriella január közepén már arról beszélt, az ellenzék „alig várja, hogy visszacsinálhassa a rezsicsökkentést és visszacsinálhassa a Gyurcsány-korszak világrendjét”.
A rezsicsökkentés egyértelműen a Fidesz kommunikációs bravúrja. Teljes gőzzel folyik a fórumozás, és amellett, hogy a „magyar családok védelme” mint retorikai fordulat nap mint nap elhangzik a párt valamelyik tagjának a szájából, sikeresen használják fel az ellenfél megsemmisítésére is: az ellenzék immár egyértelműen a rezsicsökkentés ellenségeként, a családi pénztárcák rémeként tűnik fel, karöltve a külföldi multikkal és az EU-val. A Fidesz pedig máris belengette az áprilisban várható további kedvezményeket. Csak a választást kell megnyerniük hozzá, hogy a „bukott baloldal” gonosz terveit megakadályozhassák.
