;

tüntetés;Janukovics;Kijev;Klicsko;ellnezék;

Fotó: Getty Images/Rob Stothard

- Ismét "lángba borult" Kijev

Egy napig élt az ukrán kormányzat és az ellenzék között csütörtökön életbe lépett tűzszünet, pénteken késő este kiújultak az összecsapások a radikális tüntetők és a rohamrendőrség között. Viktor Janukovics elnök péntek este bejelentett engedménye, miszerint kész kormányátalakításra, a gyülekezési jogot korlátozó törvények módosítására és az őrizetbe vett tüntetők szabadon bocsátására, megkésett kompromisszumnak bizonyult. Az Európai Unió és Oroszország már egyaránt számol Ukrajna esetleges széthullásával.

Nem sokkal azt követően, hogy Janukovics elnök bejelentette a kormányátalakítást, a parlament és a kormány épületének utcájában újra fekete füst kezdett terjengeni, a radikális tüntetők a korábbi forgatókönyv szerint gumiabroncsokat gyújtottak fel és összetűzés kezdődött a helyszínre kivezényelt rendfenntartókkal. A radikálisok Molotov-koktélokkal támadtak, a rendfenntartók fény- és hanggránátokat vetettek be. Hírügynökségi jelentések szerint nem tudni melyik oldal kezdte az újabb konfliktust, de a belügyminisztérium közleménye szerint a tüntetők provokációjáról van szó. Becslések szerint mintegy ötezer tiltakozó tartózkodik ezen a  helyszínen, a parlamenti ellenzék által vezényelt demonstráció központjának számító Majdanon, a Függetlenség téren viszont tegnap este is több tízezren gyűltek össze.
 
Az ellenzék megkérdőjelezhetetlen vezérévé vált Vitalij Klicsko Janukovics bejelentésére úgy reagált, hogy a demonstrálók már nem elégednek meg a kormány távozásával, fő követelésük az elnök lemondása lett. Hangsúlyozta, hogy az ellenzéki vezetők és Janukovics között létrejött csütörtöki megállapodást sem fogadták el az emberek.

"Minimális előrelépést tettünk, ami nem oldja meg a válságot, hanem felháborította az embereket. Egy hónapja még feloszlott volna a Majdan Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter menesztésének hírére, két hete elég lett volna a kormányváltás. Ma már viszont a tüntetők az elnök távozását követelik, Janukovics pedig úgy tesz, mintha mi sem történne" – fogalmazott a boxlegenda.
 
A válság elmélyülését jelzi, hogy pénteken napközben, míg Kijevben élt a tűzszünet és viszonylag nyugalomban telt a nap, a zavargások több, zömében a nyugati országrészben található megyeszékhelyre is átterjedtek. A tüntetők itt is kormányzati épületeket rohamoztak meg, helyenként el is foglaltak, és összecsaptak a karhatalmi erőkkel. A parlamenti ellenzéki vezetők egyértelművé tették, felmondják a csütörtöki megállapodást, nem tartják elegendőnek a Janukovics által bejelentett engedményeket. Az elnök azt ígérte, hogy a keddre összehívott rendkívüli parlamenti ülésen meg is szavazhatják a kormányátalakítást illetve a kifogásolt törvények módosítását, ám az ellenzék attól tart, hogy a hatalom szükségállapot bevezetésére fogja felhasználni az ülésszakot. Janukovics ezt cáfolja. Az államfő szerda este az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrossónak is megígérte, hogy nem vezet be rendkívüli állapotot, s ugyanezt hangsúlyozta pénteken a Kijevbe érkezett Stefan Füle uniós bővítési biztosnak is.
 
A kormányzat a vasárnap óta eldurvult tüntetések kapcsán azt veti a parlamenti ellenzék szemére, hogy nem határolódott el egyértelműen a színre lépett radikális csoportoktól. Tegnap este Arszenyij Jacenyjuk, Timosenko pártjának (Batykivscsina) elnöke be is jelentette, a Hrusevszkij utcát és az Európa teret összevonják a Majdannal, ami azt jelenti, hogy nem határolódnak el a radikális tüntetőktől. A tegnap este kiújult harcok nyomán Oleg Tyahnibok Svoboda-elnök arra hívta fel az ukrán állampolgárokat, hogy minden településen hozzanak létre önvédelmi csoportokat és vegyék kezükbe a hatalmat.
 
Az ukrajnai események kapcsán mindkét oldal külföldi beavatkozást is emleget. Klicsko tegnap este például arról beszélt, hogy az események "nem logikus forgatókönyv" szerint alakulnak Ukrajnában, hanem mintha azt "kívülről hozták volna be", de nem nevezett meg egyetlen országot sem. Több uniós politikus is Oroszország nyomásgyakorlásáról beszél, Moszkvában viszont amerikai és brüsszeli nyomást emlegetnek.  
 
Vélhetően ez lesz a fő témája a január 28-án Brüsszelben sorra kerülő 32. EU-Oroszország csúcstalálkozónak is, noha a napirend szerint a kereskedelmi és gazdasági együttműködés, a vízummentes rendszer bevezetése, az energetikai együttműködés, valamint egy új alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások aktívabbá tétele céljából találkoznak a felek.
 
Az ukrán válság eszkalálódása komoly aggodalmat kelt már keleten és nyugaton egyaránt. Brüsszelben és Moszkvában is tartanak az ország széthullásától, hiszen Ukrajnában egyre inkább áthidalhatatlannak tűnik az oroszpárti és oroszellenes lakosság közötti ellentét.

Sok ezeren protestáltak a szélsőjobb ellen Bécsben - az apropó az Akadémikusok bálja volt.