Az NSA volt szerződéses alkalmazottját, aki tavaly - hawaii állását feladva - Hongkongban tette közzé leleplezéseit, majd Moszkvában kért menedéket, amerikai törvényhozók a minap azzal gyanúsították meg, hogy az oroszoknak kémkedett, s valójában az orosz titkosszolgálat szervezte meg a menekülését.
Az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke, Mike Rogers képviselő egy interjúban elmondta: egy védelmi minisztériumi jelentés szerint Snowden 1,7 millió hírszerzési dokumentumot töltött le, amíg a Booz Allen Hamilton cégnél rendszerelemzőként dolgozott.
Rogers azt valószínűsítette, hogy a férfit az oroszok segítették, s az informatikus "hihetetlen károkat" okozott az amerikai fegyveres erőknek. Még Dianne Feinstein, a szenátus hírszerzési bizottságának demokrata vezetője sem zárta ki, hogy Snowdennek külső segítője lehetett.
Snowden, aki a leleplezések óta eltelt kilenc hónapban alig-alig szólalt meg, a New Yorkernek interneten - erősen kódolt üzenetváltással - adott interjúban "abszurdnak" minősítette a vádakat, hogy orosz kém lenne. Kategorikusan leszögezte, "világos és egyértelmű módon egyedül cselekedtem, egyetlen ember sem segített, nemhogy egy kormány."
"Miért mentem volna Hongkongba, ha orosz kém lennék? S miért kellett a végtelenségig dekkolnom a seremetyevói repülőtér várótermében?" - kérdezte. "A kémeket ennél jobb bánásmódban részesítik" - tette hozzá. Snowden hangsúlyozta, semmiféle más célja nem volt, mint hogy felhívja a közvélemény figyelmét a magánélet szabadságát sértő programokra.
Szavait megerősítette a The New York Times írása is. Az újságnak egy FBI-illetékes azt nyilatkozta, semmilyen információt nem találtak, amely azt igazolná, hogy Snowden kapcsolatban állt volna valamelyik külhoni titkosszolgálattal. A kémvádakat mellesleg a Kommerszant orosz lap állítására alapozzák, amely szerint az amerikai informatikus Hongkongban egy éjszakát az orosz konzulátuson töltött. Ezt Snowden jogi képviselői cáfolták, s senki nem is talált rá bizonyítékot.
A kiszivárogtató a New Yorkernek elmondta: eredetileg Kuba lett volna az uticélja, meg is volt a repülőjegye Havannába, csak azért nem tudott elutazni, mert a washingtoni külügyminisztérium érvénytelenítette az útlevelét. "A State Department akarta, hogy Moszkvában kössek ki" - mondta az interjúban. Snowden befogadása emlékezetes módon megterhelte az amerikai-orosz kapcsolatokat, noha Vlagyimir Putyin orosz elnök egy decemberi nyilatkozatában cáfolta, hogy a menedékjog megadásán túl "együttműködnének" Snowdennel.
Obama elnök az NSA reformjáról mondott beszédében Snowden ügyéről nem akart nyilatkozni, mondván, folyamatban lévő vizsgálatról van szó "Ha mindenki, aki ellenez valamilyen kormányzati programot, saját kezébe venné az ügyet és titkos információkat hozna nyilvánosságra, hogyan tudnánk megvédeni polgáraink biztonságát?" - tette fel ugyanakkor a kérdést.
Snowdennel azonban előbb-utóbb valamit kell kezdeni, s nyilván Washingtonban vizsgálják ennek a lehetőségét. Az interneten továbbra is gyűlnek az aláírások, támogatói azt sürgetik, hogy az elnök kegyelmezzen meg a közérdekű bejelentőnek. Ők persze hősnek tartják Snowdent, miközben bírálói hazaárulónak bélyegzik.
Eric Holden igazságügyi miniszter az MSNBC-nek adott interjúban nem zárta ki, hogy vádalkut kötnének. Azt mondta, hajlandóak lennének tárgyalni Snowden ügyvédeivel, ha a volt NSA-alkalmazott elismerné büntetőjogi felelősségét a titkos adatok eltulajdonításáért. Ám Holden azt is hozzátette, hogy a kegyelem megadásával a kormányzat "már túl messzire menne".
Egy CBS-felmérés szerint az amerikaiak 61 százaléka - republikánusok, demokraták és függetlenek egyaránt - úgy véli, hogy Snowdennek bíróság elé kellene állnia, s csak 23 százalék adna feltétel nélküli kegyelmet a titkos adatgyűjtés leleplezőjének.
"Nincs esélyem tisztességes tárgyalásra"
Ritka internetes csemege: Snowden csütörtök este élőben, a freesnowden.is honlapon válaszolt a twitteren előre feltett kérdésekre. Bbecslések szerint 24 óra alatt több mint 9 ezer kérdés futott be, bár nem tudni, Snowden maga válogatott-e közülük.
A válaszadás mindenesetre az előre beígért egy óránál jóval tovább folytatódott. Snowden igennel felelt arra a kérdésre, hogy az amerikai demokrácia kiheverheti-e a leleplezései okozta károkat. Az NSA volt szerződéses alkalmazottja szerint a törvények megváltoztatásával, az ügynökségek túlkapásainak korlátozásával, a programot irányító vezetők felelősségre vonásával helyreállíthatók a szabadságjogok. Mint írta, az amerikai demokráciát az értékei teszik erőssé, nem pedig az ügynökségek szerkezete vagy a törvényi keretek.
A kiszivárogtató szerint a közérdekű bejelentőket védő amerikai törvény idejétmúlt, s a nemzetbiztonság terén dolgozókat a legkevésbé sem védelmezi. "Ha a kongresszusnak kitálaltam volna mindent, amit a titkos programokról tudok, akkor bűntettet követtem volna el és vádat emeltek volna ellenem" - írta. Hozzátette: megpróbálta felhívni közvetlen munkatársai, felettesei figyelmét, de - bár őket is megdöbbentette a titkos adatgyűjtés mértéke - egyikük sem kockáztatta az állását.
"Nem minden kémkedés rossz" - ismerte el Snowden, de a tömeges, indok nélküli adatgyűjtés, naponta 120 millió amerikai telefonhívásai adatainak őrzése igen. Ha egyszer képesek vagyunk bármikor, bárkinek a telefonját megfigyelni, még Merkel asszonyét is, akkor miért kell minnesotai nagymamák telefonadatait is begyűjteni? - tette fel a kérdést. Snowden szerint az USA-nak vezető szerepet kellene vállalni e probléma felszámolásában, nemzetközi megállapodást kellene kötni a kémkedés korlátozásáról.
Snowden nem vitatja, hogy szükség van az NSA, a CIA és más ügynökségek munkájára. Oda kell figyelni azonban azokra a névtelen, nem elszámoltatható tisztviselőkre, akik minden kormányzati kérelmet kétségek nélkül jóváhagynak (33 év alatt majd 34 ezer megfigyelési kérelem közül csak 11-et utasítottak el). Ők a felelősek azért, hogy átléptük az alkotmányos határokat, vélte Snowden.
"Ma már az elnök is úgy véli, hogy a megfigyelési programok túl messzire mentek, s valahol meg kell húzni a határt" - jegyezte meg. A kiszivárogtatót saját helyzetéről is kérdezték.
Arra a kérdésre, milyen feltételekkel térne haza, Snowden azt írta: ha a Kongresszus megszüntetné a tömeges adatgyűjtési programot, ha megváltoztatnák a közérdekű bejelentőket védelmező törvényt, megfontolná a hazatérést.
"Jelenleg nincs esélyem tisztességes tárgyalásra" - vélekedett. Elismerte, aggasztja, hogy élete veszélyben lehet. "Tudatában vagyok annak, hogy közvetlenül fenyegetik az életemet, de nem hagyom magam megfélemlíteni. Azt tettem, amit helyesnek tartottam, s nem bánom, hogy megtettem" - írta.