Az Erste ennek ellenére nem tervezi, hogy kivonul Magyarországról. Triechl szerint nem jó út, hogy Magyarországról az egyre fokozódó államosításpárti hangulattal elzavarják az országból a fiatalokat és a befektetőket, és szerinte ezt a politikusoknak is fel kellene ismerniük. Az Erste vezérigazgatója szerint a gazdasági és befektetési környezet javításával, az oktatás fejlesztésével a politikusok tehetnének azért, hogy visszajöjjenek a befektetők és a fiatalok.
Az Erstén kívül más bankokra is szemet vetett a kormány. Ismeretes: a Széchenyi Bankon keresztül az állam a Raiffeisen magyar leányára is ajánlatot tett, ám azt a bank nem fogadta el. A kormány nyílt célkitűzése, hogy 50 százalék fölé akarja emelni a bankszektorban a magyar tulajdonú pénzintézetek arányát. Scheiring Gábor független képviselő ezzel kapcsolatban írásbeli kérdéssel fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez. Varga kiemelte: a részarány-növelést a kormány mindenféle diszkrimináció alkalmazása nélkül kívánja ösztönözni. Az ügyleteket a miniszter azzal indokolta, hogy az államnak mindig szem előtt kell tartania, hogy az adófizetők pénze megfelelő módon hasznosuljon.
A miniszteri válasz szerint a pénzügyi válság tanulsága, hogy bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges egy adott állam stabilitása és lakóinak jóléte szempontjából. Magyarországon a külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentős mértékben vontak ki pénzügyi forrásokat az országból, hogy a megrendült helyzetű anyavállalataikat megsegítsék a bajban. Emellett Varga kijelentette: az állam nem szándékozik megvásárolni a Raiffeisen magyar leányvállalatát.
Varga kitért arra is, hogy ugyanebben a szellemiségben szerzett részt az állam a Takarékbankban: a takarékszövetkezetek infrastruktúrája, szervezete Varga szerint gyakorta elavult volt a bankokhoz képest, ezért volt szükség az állam beavatkozására. Most azonban már visszafordíthatatlannak látják az elindított változásokat, ezért értékesítik tulajdonrészüket. Kérdés azonban, hogy a mindössze néhány hónap alatt, a "spártai" szabályozáson túl, milyen nagyívű infrastrukturális változást hozott az állami előretörés a takarékszövetkezeti szektorban.
A kormány ez utóbbi "akciója" nem múlik el nyomtalanul. Ugyanis Demján Sándor és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) beperelte a magyar államot (MNB), a postát, a fejlesztési bankot és a Takarékbankot a takarékok államosítása miatt: az ügy tárgyalását ma kezdi meg a bíróság. Az OTSZ álláspontja szerint a szövetkezeti rendszerről szóló törvény sérti az alaptörvényt és a közösségi jogot is. A felperesek alkotmánybírósági és előzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményeztek.
Az OTSZ korábban többször kifogásolta az úgynevezett integrációs törvényt, amely új irányítási struktúrát hozott létre, a tagok pedig kénytelenek voltak ezt megszavazni, ellenkező esetben ugyanis elvesztették volna hitelintézeti jogosítványaikat. Az OTSZ szerint ez a magántulajdon súlyos megsértése, durva kisajátítás. Demján Sándor korábban több levelet is váltott Orbán Viktor miniszterelnökkel, melyben tiltakozott az lejárás ellen.
