„...mintha szerepcsere történt volna, mintha a csúfos véget érő Szovjetunió szerepét kezdené átvenni Amerika. Nem nagykövetet, hanem gőgösen magabiztos helytartót, instruktort, komisszárt küld az alávetett országba, akinek nem az a dolga, hogy a rabszolganép csip-csup gondolatait közvetítse a birodalmi központba, hanem hogy a birodalom teljes súlyával kényszerítse e primitív népet az előírt életmódra: „fékek, ellensúlyok és marihuána”.
Ehhez képest Oroszország a tolerancia hazája. Ami rosszat a szovjet-oroszokról el lehetett mondani, az elhangzott az elmúlt évtizedekben. És? Megkötötték velünk az évszázad üzletét a paksi atomerőmű bővítéséről, melynek köszönhetően Magyarország energetikai függősége egy fél évszázadra megszűnik. Putyin elnök egy szóval nem kifogásolta a magyar belpolitikai viszonyokat, pedig Oroszország még mindig a világ második nagyhatalma, s a tendenciákat látva könnyen lehet, hogy egy évszázadon belül elsőségét is visszaszerzi.
A fékek és ellensúlyok rendszerének alkalmazása amúgy benne van a magyar közgondolkodásban. Utoljára az erdélyi fejedelmek alkalmazták nagyszerűen az osztrák és a török nagyhatalmak között. Úgy tűnik, ma sincs másképp: az erősödő orosz kapcsolattal Magyarország mozgási szabadsága ismét növekedni fog. Ez persze nem tetszik mindenkinek, de hát Schulhof Izsák is elsiratta a Budáról kivert török megszállókat, mert neki momentán velük volt jobb.”
A magyar politika egyensúlyozó képessége fontos a számunkra, melynek támogatására a jelek szerint hamarosan újabb Békemenetet kell tartanunk. Március 29., a választások hétvégéje előtti szombat ideális időpontnak látszik.
Egy olyan hatalmas menetet kellene tartanunk Magyarország függetlenségéért, kivívott eredményeink megvédelmezéséért, amely fölér egy zarándoklattal.
Mert van mit nyernünk, és van mit elveszítenünk."