Aki már az adott országban tartózkodik, amikor "a külügyi tiltás" megszületik, arra továbbra is érvényes lesz a biztosítás. A thaiföldi szükségállapot kihirdetése vagy az egyiptomi zavargások önmagukban még nem jelentik azt, hogy a biztosítók nem vállalnák az utasok kockázatait - jegyezte meg Horváth Péter.
Kitért arra is, hogy télen az utazási cél síelés vagy pedig olyan ország felkeresése, ahol éppen nyár van. Az első esetben a balesetveszély a legnagyobb kockázat, míg a másodikban az étkezés okozhat egészségügyi problémákat.
Az európai egészségbiztosítási kártya nem fedez annyi kockázatot, mint az utasbiztosítás, és önrész fizetésével is jár - hívta fel a figyelmet Horváth Péter. Az önrész Nyugat-Európában, kórházi ellátásban általában napi 10-20 euró, és csak az ottani állami biztosítóval szerződésben álló ellátók vehetők igénybe. Nincs bent a fedezett kockázatokban a helikopteres mentés, és a felelősségbiztosítás sem.
A külföldre utazók egyharmada köt csak utasbiztosítást. Különösen kimaradnak a biztosításból azok, akik csak egy napra látogatnak valamelyik szomszédos országba, pedig a baleseti kockázat náluk sem kisebb - figyelmeztetett az elnök.
A Mabisz adatai szerint 2012-ben 9,5 milliárd forint volt a biztosítók utasbiztosításból származó díjbevétele. Abban az évben az első háromnegyedévi utasbiztosítási bevétel 7,9 milliárd forintot tett ki, míg tavaly ugyanebben az időszakban 8,4 milliárd díjbevételt regisztráltak a társaságok. Az 500 milliós növekedés azonban a biztosítási adó áthárításából származik - vélte Horváth Péter.