A 11 igen és 3 nem voks ellenében megadott kerületi engedély után rohamtempóban, öt hét alatt készülne el a német birodalmi sast és Gábriel arkangyalt megjelenítő alkotás, amely a szobrász műleírása szerint - aki készített már közterületre Wass Albert és Trianon-szobrot is - a náci Németországot ábrázolja, amint 1944. március 19-én sas képében "bekebelezi Magyarországot, hogy megbékjózza (sic!), gúzsba kösse lakosait".
A nettó 211 millió forintba kerülő alkotás szimbolikáját és utalásait az elmúlt napokban túlzás nélkül szétcincálták a történészek, és szakértők, figyelmeztetve arra, hogy hamis a szobor azon üzenete, miszerint Magyarország megszállása után az ország elveszítette szuverenitását, és minden rossz, főként a zsidók haláltáborokba küldése ennek a lépésnek és a náci akarat következménye. Ezzel szemben történelmi tény, hogy a megszállás szinte puskalövés nélkül lezajlott, helyén maradt Horthy Miklós kormányzó, továbbá a Sztójay-kormány is nagyrészt az előd Imrédy-kabinet tagjaiból állt, miközben a zsidótörvényeket 1938-42 között hozta a magyar parlament, az első deportálás pedig éppen a szintén sokat emlegetett, Kamenyec-Podolszkba történt 1941-es kitelepítés volt, amit a kormány alapította Veritas Történetkutató Intézet igazgatója, Szakály Sándor "idegenrendészeti kérdésnek" minősített.
Mindezek ismeretében javasolta a szerda reggelre összehívott rendkívüli testületi ülésen megszavazni az emlékmű létesítését a Rogán Antal, pedig az ülés kezdete előtt személyes jelenlétével igyekezett meggyőzni Rogánékat az emlékmű elutasításáról Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője, és Kerék-Bárczy Szabolcs, a körzet közös ellenzéki országgyűlési képviselő-jelöltje. Horváth elmondta, "Magyarország egyetlen terén sem állítható fel ilyen emlékmű", hiszen ez "nyilvánvaló provokáció és történelemhamisítás". Kerék-Bárczy ehhez hozzátette: mindez a kormánynak "a szélsőjobb felé tett gesztusa", és ha felépül az emlékmű, akkor a kormányváltás után a "Szoborparkba küldjük".
Sem az ellenzéki politikusok, sem pedig a nyilvános testületi ülés helyszínére érkezett civilek tiltakozása nem befolyásolta azonban a testület végül támogató döntését, pedig a szavazás előtt parázsvita alakult ki a teremben. A fideszesek tiltakozására - melyet Rogán Antal amúgy azzal igyekezett csitítani, hogy "nyilvánvaló provokációnak ne üljünk fel, elkezdődött a kampány" - egy helyi lakos bekiabálta: "nem kéne náci emlékművet állítani,és akkor nem lenne ilyen vita". A helyi ellenzéki képviselők közül az MSZP-s Pásztor Tibor szólalt fel többször is - élénk szópárbajba bonyolódva a polgármesterrel. Pásztor elismételte az elmúlt napokban sokat hallott aggályokat, és úgy fogalmazott: "a szobor kifejezésében és megvalósításában is sértő", hiszen például nem német, hanem náci megszállás volt, az "történelemhamisítás", hogy ezzel megszűnt a magyar államiság, az pedig "végtelen cinizmus, hogy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva minősítette a beruházást kiemeltnek a kormány, hogy kiiktassa a társadalmi vitát, megkönnyítse az engedélyeztetést".
Válaszában a polgármester megjegyezte:"sok hasonló gondolatból eltérő következtetéseket vonunk le mi ketten." Mint mondta, nem akarja mentegetni a magyar államhatalmi szerveket, azok is felelősek voltak a holokausztért és más borzalmas döntésekért, de az emlékmű "alapgondolatával" egyetért. A szoborcsoport szerinte minden áldozatnak emléket állít majd, beleértve a holokauszt több százezer magyar áldozatát és a mintegy tízezer nem zsidó polgári áldozatot is. Egyetértett azzal is: nem igaz, hogy 1944. március 19-ével "indult minden", éppen ezért nem tudna "soha támogatni például egy Horthy-szobrot." A lényeg szerinte az, hogy az emlékmű mindenkinek emléket állít, és ezt egyértelműen kifejezi a felirata. Az azzal kapcsolatos aggályokra, hogy nem volt nyilvános vita a tervekről, sem nyilvános tendereztetés, vagyis a nyilvánosság kizárásával és a konszenzusra törekvés szándéka nélkül létesül a jelek szerint az emlékmű, a fideszes polgármester azt válaszolta: az előkészítés és a lebonyolítás a Miniszterelnökség dolga, ő ehhez nem tud hozzászólni.
Még a szavazás előtt lehetőséget kapott a megszólalásra a Raoul Wallenberg Egyesület egyik alapítójának. Az említett értelmezési és jelentésbéli aggályok mellett Deák Gábor is főként azt kifogásolta a terveken, hogy azok egyeztetés és konszenzus nélkül születtek. Javasolta, hogy a testület most ne szavazzon a kérdésről, napolják el a döntést, amíg a társadalmi vitát le nem folytatják.
A jövőre vonatkozóan pedig azt ajánlotta, hogy "tisztázandó a helyzetet", tegyenek egy külön emléktáblát a szoborra, amely a fő felirat üzenete - mindenki emlékére - mellett a történelmi hűség kedvéért elmagyarázná az események hátterét. Válaszában Rogán ismét csak arra hivatkozott, hogy szerinte az emlékmű tervezett felirata elegendő, hiszen abban benne van, hogy mindenkinek emléket állítanak. Megjegyezte továbbá, hogy támogatják több más holokauszt-emlékmű, vagy emléktábla létesítését, a kerület korábban már döntött is a Március 15-e téren felállítandó ilyen emlékműről, amely a Holokauszt Emlékévhez kapcsolódóan kerül a helyére. Rogán megjegyezte még, hogy bár ő is úgy hiszi, hogy "az áldozatok mellett a történelmi felelősségre is emlékeztetni kell, de a Szabadság téri emlékműnek nem ez a célja."
A kormánypárti képviselők többségi szavazatával jóváhagyott döntést a teremben ülő érdeklődők "köpjétek szembe magatokat", illetve szégyen, gyalázat" felkiáltásokkal kommentálták.
Index: Orbán levélben védte meg a megszállási emlékművet
„Meggyőződésem, hogy az áldozatok iránti tisztelet nem engedi meg, hogy a bebörtönzöttek, elhurcoltak, meggyilkoltak sorsa mellett főhajtás és szó nélkül elmenjünk" – írta Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Szabadság térre tervezett emlékműről a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetőinek írt válaszlevelében.
Orbán azt írta, hogy a Mazsihisztől hétfőn megkapott levél elolvasása után azt írta, megerősödött benne a meggyőződés, hogy „a jövőben is közösen dolgozhatunk azért, hogy Magyarországon a kölcsönös tisztelet, egymás megértése és hazánk közösségeinek együttműködése tovább erősödjék". Szerinte ebbe a sorba illeszkedik a német megszállás áldozatai előtt tisztelgő emlékmű is.
„Alig hinném, hogy az áldozatok emléke felé tett főhajtás bármilyen magyarázatot igényel. Ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése" – írta. Szerinte vannak, akik az áldozatok emlékezetét, az előttük tisztelgő emlékművet napi politikai spekulációkká akarják silányítani, de ezeket a kísérleteket határozottan vissza fogják utasítani.
Német nagykövetség: hibázott a kormány
A budapesti német nagykövetség szerint az emlékhelyekkel kapcsolatos felelősség a magyar kormányé, a követség ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a német megszállásnak a budapesti Szabadság térre tervezett emlékművével kapcsolatos döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg.
A külképviselet az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében kiemelték: Németország tisztában van a második világháború alatt elkövetett bűntettek miatti felelősségével, és vállalja is ezt a felelősséget, a Magyarországon történt bűntettek vonatkozásában is. A magyarországi emlékhelyekkel kapcsolatos felelősséget alapvetően a magyar kormány viseli - mutattak rá.
Úgy vélték, figyelembe véve a magyarországi holokauszt-emlékév már csaknem egy éve tartó, átfogó, nyilvános előkészületeit, amelyben részt vett Ausztria, Németország, Izrael és az Egyesült Államok nagykövete is, sajnálatos, hogy "az emlékművel kapcsolatos aktuális döntést nagyon gyorsan és széles vita nélkül hozták meg".
Szerdai rendkívüli testületi ülésén tulajdonosi hozzájárulást adott az V. kerületi önkormányzat az 1944-es német megszállás 70. évfordulójára készülő emlékműhöz. Az ülésen Rogán Antal (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: az emlékmű Magyarország szuverenitása megszűnésének pillanatát örökíti meg és szövegében is egyértelműsíti, hogy minden meggyilkolt, elhurcolt, meggyalázott embernek emléket állít, a több százezer holokausztáldozatnak és a közel tízezer más áldozatnak is.