"Történelmi nap ez Szerbia számára" - így fogadta a belgrádi tárgyalóküldöttséget Stefan Füle bővítési biztos, aki szerb nyelven köszöntötte Ivica Dacic szerb miniszterelnököt és helyettesét, Aleksandar Vucicot. Az uniós biztos sajtóértekezletén kifejtette, Szerbia fontos döntéseket hozott meg azért, hogy az első komoly lépést megtegye az EU felé. Külön kiemelte a koszovói viszony normalizálásáért tett erőfeszítéseket. Hangsúlyozta azonban, hogy még hosszú út áll Szerbia előtt.
Dacic kormányfő külön köszönetet mondott Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, akinek döntő szerepe volt a szerb-koszovói viszony normalizálásának előmozdításában. Ashton nélkül aligha kezdődhettek volna meg a csatlakozási tárgyalások. Tavaly év végén Belgrádot mindenben támogató jelentést tett le a Bizottság asztalára, amelynek úgymond "túl szerb-barát" hangvételét - pristinai lapértesülések szerint - kifogásolták a koszovói vezetők.
Dacic a sajtóértekezleten kifejtette, január 21. a legfontosabb nap Szerbia számára a második világháború óta. A szerb miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy 2018-ig lezárhatják az unióval folytatott tárgyalásokat, s így Szerbia teljesítheti 2020-as céldátumát. Ivica Dacic kormányfőhelyettes óriási dolognak nevezte, hogy a Bizottság épülete előtt az uniós lobogó mellé Szerbia zászlaját is felhúzhatták. Hozzátette, a kormány minden elvárásnak megfelel majd.
Bár Szerbiának feladatok sorát kell teljesítenie ahhoz, hogy lezárhassa a költségvetésről és az igazságszolgáltatásról szóló fejezeteket, a legnehezebbnek mégiscsak a koszovói viszonyról szóló rész lezárása lesz. Ezt minden bizonnyal az elsők között nyitják meg és az utolsók között zárják le. Uniós illetékesek is egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek közzé arról, elvárják-e Belgrádtól Koszovó elismerését. Ez ma, a köztársaság függetlenné válása után hat évvel is rendkívül kényes kérdés Szerbiában, s több belgrádi illetékes nyilatkozott úgy, ha ezt is feltételül szabnák, akkor Szerbiának inkább le kell térnie az EU felé vezető útról. Közéjük tartozik Tomislav Nikolic elnök is.
Aleksandar Vucic, akit nagy valószínűséggel nevezhetünk Szerbia következő miniszterelnökének, ezzel szemben kerüli a kérdést, s minden nyilatkozatában az uniós integráció feltétlen hívének mondja magát. Ivica Dacic hétfői nyilatkozatában kifejtette, nem várja, hogy az EU új feltételekkel álljon elő.
Egyelőre azért nem valószínű, hogy elvárnák Belgrádtól Koszovó elismerését, mert a kérdés az EU-t is megosztja. Ne feledjük, Görögország, Románia, Szlovákia, Spanyolország és Ciprus hivatalosan ma is Szerbia részének tekinti a köztársaságot.
Predrag Simic, a belgrádi politikatudományi intézet professzora a Pint televíziónak elmondta, nemcsak Szerbia, hanem az Európai Unió sikere is, hogy Belgrád egy lépéssel közelebb került az uniós integrációhoz. Meggyőződését fejezte ki, hogy mindebből az Unió is politikai tőkét kovácsolhat. Úgy vélte, nem kizárólag Szerbiától függ, mikor válhat az EU teljes jogú tagjává, hanem attól is, mikorra tudja kiheverni az Unió a gazdasági válság hatásait és következményeit.
