;

Orbán-kormány;Mazsihisz;

FOTÓ: K 2 PRESS

- Mazsihisz: a szavak már kevesek, lépjen Orbán

Ne állítsa fel a kormány a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet, Szakály Sándort váltsák le a Veritas Történetkutató Intézet éléről, és garantálják, hogy a Sorsok Háza torzítás-mentesen és a történelmi tények relativizálásának szándéka nélkül mutatja, és tanítja a holokausztot - ez a három követelése van a Mazsihisznak a kormány felé, ám, mint a zsidó szervezet vezetői kiemelték: ez nem ultimátum. 

Ugyanakkor a feltétellista meglehetősen erős követelés, hiszen ha ezek nem teljesülnek, akkor a Mazsihisz "kivonul" az idei Holokauszt Emlékév minden rendezvényéből, eseményéből, továbbá kilátásba helyezték, hogy tiltakozásképpen visszaadják az állami forrásból elnyert civil pályázati pénzeket, összesen mintegy 120-150 millió forint értékben. 

A Mazsihisz vezetői óvakodtak attól, hogy időpontot szabjanak, nehogy ultimátumszerű legyen a kérésük, ám azt Heisler András elnök és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató is jelezte: a szavak már kevesek. Orbán Viktor váltsa be, amit a tavaly nyár elején a budapesti Zsidó Világkongresszus ülésén ígért a terjedő antiszemitizmus ellen: "nem leszünk tétlenek".

A Mazsihisz sajtótájékoztatóján Karsai László történész - akinek éppen jövő kedden kezdődik másodfokon pere a Jobbikkal, amiért neonácinak minősítette a pártot - erősen kikelt mind a Sorsok Házát irányító Schmidt Mária minősítésével, mind annak a történelemhamisítási szándéknak az ostorozásával, ami szerinte tetten érhető nem csak a tervezett Szabadság téri emlékműnél, hanem más eseményeknél is. 

FOTÓ: K 2 PRESS

FOTÓ: K 2 PRESS

Felmérés készült a magyar antiszemitizmusról

A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készített 2013 novemberében az antiszemita előítéletek gyakoriságáról, erősségéről és a zsidóellenes előítéleteket tápláló csoportokról a magyar társadalomban.

 A kutatás kérdőíves módszerrel történt, a minta nagysága 1200 fő volt. A felmérés szerint a zsidók elleni diszkriminációt a megkérdezettek 15-16 %-a támogatná. A teljes mintának a 35-40 százaléka biztosan elfogad több-kevesebb antiszemita sztereotípiát, és csak kétharmada mentes mindenféle antiszemita előítélettől. 

A minta több mint egyharmada nem látna szívesen zsidó szomszédot, noha a zsidók – az erdélyi magyarok, az amerikaiak és a svábok után – a kevésbé elutasított csoportok közé tartoznak. Mint kiderül, a demográfiai, gazdasági és társadalmi mutatók csak keveset magyaráznak az antiszemita előítéletekből. A jobb módú, műveltebb rétegek is táplálhatnak vaskos előítéleteket.

A Jobbik választói között sokkal magasabb az antiszemiták aránya, mint a többi párt esetében: 49 %. De a Fidesz-KDNP szavazók között is 39 % ez az adat, az MSZP szimpatizánsok körében pedig 38 %. Csak az LMP választói különböznek élesen, 12 %-kal. 

 A felmérésről többet itt olvashat: "A magyar antiszemitizmus nem kirívó, de nincs ok a megnyugvásra"

A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készített 2013 novemberében az antiszemita előítéletek gyakoriságáról, erősségéről és a zsidóellenes előítéleteket tápláló csoportokról a magyar társadalomban.