A miniszterelnök szerint a jelenlegi politikai kurzus nem 2010-ben, hanem 2008-ban kezdődött, a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj ügyében tartott népszavazással, amely egy széleskörű társadalmi összefogást hozott létre.
"Ekkor már lehetett érezni, hogy a jövő legfontosabb politikai kérdése az lesz, hogy sikerül-e olyan politikai eszközöket találni, amellyel fenntartható ez az összefogás" - tette hozzá Orbán, aki azt is állította, hogy azért hoztak létre új választójogi rendszert, nehogy a jövőben bárkinek újra kétharmados parlamenti többsége szülessen. (Az új választási rendszer valójában növeli a kétharmad megszerzésének esélyét - a szerk).
A kormányfő szerint az előző választás egy pénzügyi összeomlás árnyékában történt, de elsőként nem Görögország, hanem Magyarország omlott össze, ami "csak azért nem tűnt fel, mert nem voltunk eurózóna-tagok". (Orbán állításával szemben valójában azért "nem tűnt fel", mert hazánk 2008-ban kért IMF-hitelt, Görögország pedig 2010-ben került csődközeli helyzetbe, és kapott szintén hitelt a világszervezettől - a szerk).
A kormányfő beszédében később azt is kijelentette, hogy szerinte most már nem világválság van, hanem csupán nyugat-európai válság. Orbán szerint Magyarország azon európai uniós országok csoportjába került, amelyek "rájöttek arra", hogy a nyugat-európai jóléti társadalom ideje lejárt, helyette munkaalapú társadalmat kell létrehozni.
Beszéde végén a miniszterelnök arra kérte a jelenlévőket - köztük a számos külföldi országból érkezett magyart -, hogy ha "disznóságokat terveznek" Magyarország ellen, akkor "szóljanak".