Akkor már a halálos betegségével, szájüregi rákkal küszködött Sigmund - azaz a pszihoanalízis iskolát teremtő zsenije, Sigmund Freud -, de amikor 1895-ben házába fogadta felesége szép és okos húgát, Minnát, minden értelemben aktív vulkán volt. És meghódította a nála kilenc évvel fiatalabb nő szívét, lelkét, eszét és testét. A híres tanítvány, Carl Jung egy 1957-ben adott interjújában beszélt először a titkokkal körülölelt intim kapcsolatról Freud és sógornője között.
Aztán 2006-ban egy kutató felfedezte a cáfolhatatlan bizonyítékot, a svájci Maloja üdülőhely szállodai vendégkönyvében az árulkodó bejegyzést: 1898. augusztus 13-án Freud a feleségeként jelentette be szállodai szobájába Minnát. Az ott együtt töltött napok érzelmi földrengéseit is felidézi két amerikai szerző, Karen Mack és Jennifer Kaufman a Freud szeretője című könyvében. A regény klasszikus szerelmi történet, Minna Bernays alakjával a középpontban. A két Los Angeles-i írónő a valóságot és a fikciót ötvözte élvezetes és a maga módján elgondolkodtató olvasmánnyá.
A Freud életrajzából, műveiből, leveleiből ismert tényeket nagy női tapintattal és érzékenységgel építették egy megkapóan izgalmas szerelmi kapcsolat viharoktól és lelki megpróbáltatásoktól szaggatott sűrű folyamatába. Meglepően érzékletes európai közeget teremt hősei köré a könyv, s ebben az ezredfordulós bécsi miliőben nem csak Freud gondolatai, pályájának drámai eseményei, férfias hódításai jelennek meg hitelesen, hanem a két nő, Minna és nővére, a hat Freud-gyereket nevelő Martha bonyolult kapcsolata is.
Ez utóbbi különösen a regény végén bontakozik ki a maga izgalmas összetettségében, hiszen Minna 40 évig élt együtt a Freud házaspárral és a hat gyerekkel, s mindvégig megőrizték az egymás iránti mély érzelmi kötődést. Minna alakjának megrajzolásával a kivételes egyéniségű női hősök arcképcsarnoka lett gazdagabb.
(Freud szeretője - Alexandra Kiadó)
