A tanácskozáson a megyei gazdálkodók, és feldolgozóipari szakemberek elmondhatták problémáikat, javaslataikat is. A Heol.hu beszámolója szerint a felemlegetett sérelmek orvoslására még várni kell, a kamarai elnök egyenlőre nem kíván érdekvédőként fellépni.
Az elnök előbb beszámolt arról, hogy a kamarához kerültek a falugazdászok, s ismét hozzájuk került az őstermelői igazolványok kiállítása is. Ennek értéke 2000 forint, így a legkisebb tagok a tagdíjjal egyenértékű szolgáltatást kaptak, de ezen kívül is sok segítséget kaphatnak a tanácsadóktól és a falugazdászoktól. Elmondta, az ezévi tagdíjat nem február közepéig, hanem május közepéig kell befizetni. Szeretnék kiszűrni az ál-őstermelőket, ehhez különböző adatbázisokat fognak fölhasználni.
Sok kérdés és észrevétel érkezett a földtörvényhez kapcsolódóan. Így például országszerte sürgetik a helyi földbizottságok megalakítását, ehhez azonban még hiányzik a végrehajtási rendelet. Több küldött arra panaszkodott, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem adja el a beékelődött, 3 hektárnál kisebb földdarabokat a szomszédoknak, holott erre törvény is született.
Mások azt észrevételezték, hogy spekulánsok húzzák ki a gazdák talpa alól a talajt, méghozzá úgy, hogy kinézik az egyben meghirdetett földcsomagokat, majd bevásárolják magukat az azok között szereplő osztatlan közös tulajdonba, s akár 10 négyzetméternyi parcella megszerzésével is jogot formálhatnak a vásárlásra. Ennek megakadályozását is kérték a kamarától.
A gazdák fölhívták a figyelmet arra az anomáliára is, hogy egyes agrárcégek törzstőkéje mögött földtulajdon áll. A tulajdonrész megszerzésével egyes nagyvállalkozók, nem helyi gazdák több ezer hektárhoz juthatnak
Győrffy Balázs elmondta, a hazai agrárium nagy problémája a bérleti díjak rendszere, ezek révén óriási összeg áramlik ki a szektorból. Szerinte leginkább a föld öröklésének és az ahhoz kapcsolt művelési kötelezettségnek szabályozásával lehetne megakadályozni azt, hogy a föld befektetés, s ne termelőeszköz legyen.
