Obama két tűz közé került, egyfelől ő maga is bírálja az elektronikus hírszerzésre szakosodott NSA túlterjeszkedését, másfelől, mint hangsúlyozta, elnöki felelőssége, hogy az Egyesült Államok biztonságát fenyegető veszélyeket elhárítsa. Snowden nagy visszhangot kiváltott tavalyi leleplezései nyomán rendelte el a demokrata elnök az NSA tevékenységének felülvizsgálatát. Obama közölte, fél éve dolgozik a titkos adatgyűjtési programok áttekintésével megbízott független szakértői bizottság. Az öttagú testület tavaly decemberben 46 ajánlást terjesztett Obama elé, de a tömeges adatgyűjtés teljes felfüggesztését nem javasolták. Az elnök rámutatott, célja, hogy helyreállítsa a hírszerzés iránti bizalmat, miközben a magánélet és a szabadságjogok védelmére is nagyobb hangsúlyt helyeznek.
Áttekintve az amerikai hírszerzés történetét, Obama elismerte, hogy a mai - szinte korlátlan - technikai képességek birtokában a hírszerzés túlterjeszkedett. Az elnök mindazonáltal rámutatott, nem függesztheti fel teljes mértékben az elektronikus kémkedést, mivel annak katasztrofális következményei lennének. Az NSA, szögezte le, tiszteletben tartja a hatályos törvényeket.
Obama elnöki rendeletet adott ki arról, hogy a jövőben az NSA csak konkrét bírósági felhatalmazás alapján ellenőrizheti az amerikaiak telefonhívásainak metaadatait. Az elnök azt szeretné, ha ez az adatbázis kikerülne a kormányzati ellenőrzés alól, de még nem döntött arról, hogy a szolgáltatók vagy független szerv tárolná az összegyűjtött metaadatokat (a hívó és a hívott fél száma, a hívások időtartama, nevek nélkül). Obama bejelentette azt is, hogy a jövőben szövetséges, baráti államok vezetőinek hívásait nem monitorozzák. Ha kíváncsi valamelyik kollégája véleményére, maga fogja felemelni a telefont. Nyomatékosan leszögezte, rendelete értelmében a külföldi titkos adatgyűjtést csak nemzetbiztonsági indokkal rendelhetik el, nem használhatják üzleti, kereskedelmi előnyszerzésre, a bírálók megfélemlítésére.
Obama beszédében újfent kijelentette, az Egyesült Államoknak valóságos ellenségekkel és fenyegetésekkel kell szembenéznie, így nem mondhat le a digitális hírszerzésről. Washington, jegyezte meg, nem szerelheti le egyoldalúan saját hírszerzését, miközben mások is ugyanazt teszik, azok is, akik nagyon "meglepődtek" Snowden leleplezésein. Az amerikai elnök jelezte, tisztában van azzal, hogy az első szuperhatalommal szemben nagyobbak az elvárások. Aláhúzta ugyanakkor, hogy a mobiltelefonok korában a magánélet szentségét nem csak a kormányzat, hanem a nagy korporációk is veszélyeztetik. Változásokat helyezett kilátásba a titkos hírszerzési bíróság, a FISA működésében is.
Edward Snowden ügyében Obama nem foglalt állást, mondván, folyamatban lévő vizsgálatról van szó. Jelezte ugyanakkor, hogy államtitkok szenzációhajhász közzététele többet ártott, mint használt. A kiszivárogtató az elnök beszédének előestéjére is tartogatott egy szenzációt: egy frissen nyilvánosságra hozott dokumentumból kiderült, hogy az amerikai ügynökségek naponta majdnem 200 millió sms-üzenetet gyűjtenek be világszerte.
