"Az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeinek hiteles, torzításmentes, ismeretterjesztő igényű, és a nemzettudatot erősítő céllal történő feldolgozása" - ez szerepelt a Veritas Történetkutató Intézet létrehozásáról szóló tavaly őszi kormányhatározatban. A februártól működő intézmény főigazgatója, Szakály Sándor bemutatkozónak szánt, MTI-nek adott interjújában máris okot adott a kritikákra, mivel egészen új megközelítésben beszélt néhány fontos történelmi eseményről. Utalt például arra: több történész szerint 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt a zsidók első deportálása a második világháborúban Magyarországról, de szerinte "ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető", mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.
Ungváry Krisztián ezt lapunknak úgy kommentálta: "ha a tettesek fogalomhasználatát vesszük át, az reflektálatlan, és nem tükrözi a lényeget". A történész szerint amit akkor a tettesek idegenrendészeti eljárásnak hívtak, annyit jelentett, hogy az állam különösebb jogalap nélkül már három generáció óta is Magyarországon élő embereket megfosztott vagyonától, és "indirekt módon az élet jogától". Ungváry szerint "van mindennek egy emberi oldala is", ezért "szerencsétlen megközelítés" a történteket csupán idegenrendészeti kérdésnek tekinteni. Ha ugyanis ilyen egyoldalúan közelítünk történelmi tényekhez, akkor "Sztálinról is mondhatnánk, milyen jó menedzser volt, hiszen amikor 100 ezer embert elvittek a gulágra, csak munkaerő-átcsoportosítás történt".
A Veritast vezető Szakály Sándor az interjúban arra panaszkodott, hogy intézetüket máris támadások érték, holott az érdemi munkát még nem is kezdték el. Hozzátette: a Veritas nem politikai megrendelésre dolgozik, "mert az a történész, aki így írna történelmet, elveszítené hitelét". Ungváry megjegyezte, eddig nem is az intézetet érték kritikák, hanem azt az erőteljes kormányzati szándékot, hogy a jelenlegi történettudományi műhelyeket ellehetetlenítik, miközben "saját" intézeteket alapítanak. Az intézet nevét is érték kritikák, hiszen a "veritas" azt jelenti "igazság", ami azt sugallja, mintha volna egyetlen igazság, holott a tények különféle interpretációi is elképzelhetők. Ungváry megjegyezte: ő legfeljebb egy borkereskedésnek adná a Veritas nevet.
Szakály beszélt arról is, a Veritasnak "kicsit más szellemiséget kell képviselnie", mint az eddig már meglévő történettudományi műhelyeknek. Azt a kérdést is "helyre kell tenni", hogy a pártállami rendszerben Ságvári Endréből Petőfi-típusú héroszt faragtak, holott a történelmi tények azt mutatják, a német megszállás után nem fejtett ki aktív ellenálló tevékenységet - legalábbis nem ismeretes, hogy hány német katonát lőtt le, hány vasúti szerelvényt robbantott fel -, ellenben amikor a rendőrök és csendőrök le akarták tartóztatni, maga kezdeményezte a tűzharcot, amelyben meghalt.
A "kicsit más szellemiség" megjelenik a kormánynak az 1944-es német megszállás 70. évfordulójára készülő, Szabadság térre tervezett emlékművel kapcsolatos szándékaiban is. A szoborra kiírt közbeszerzési pályázat tegnap zárult, ám a részletek nem ismertek. Rogán Antal V. kerületi polgármester látatlanban annyit közölt: ő nem hallott arról a városi pletykáról, miszerint egy német Tigris tankról mintáznák az emlékművet. Rogán támogatja a kezdeményezést, mert a szobor a német megszállás "minden áldozatának" emléket állítana. Megírtuk: többeket sokkolt a terv, a helyszínen nemrég az emlékmű ellen tiltakozó Mécs Imre is úgy vélte, a hatalom csak a magyarok felelősségét akarja hárítani, holott a német megszállás már csak pontot tett annak a pár évnek a végére, amit a Horthy-korszak jelentett. Megírtuk, történészek szerint a cél pedig az lehet, amire az alaptörvényben is utalt a Fidesz, hogy 1944-es év úgy jelenjen meg a köztudatban: kényszerpályára került az ország, amikor a németek megszállták.
Átadták a Wallenberg-díjakat
Az antiszemitizmus, a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelem mindenkinek kötelessége - mondta Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet a Holokauszt Emlékközpontban, az idei Wallenberg-díjak átadásán. A Raoul Wallenberg Egyesület díját idén Csonkáné Lakatos Klára, Forrai Tamás, Szabó Attila Feri, Péter és Pavol Hudák, Tódor János, Somos Péter, és Szőllősi Gábor vehette át. Szintén tegnap, a Dohány utcai zsinagógában emlékeztek meg a budapesti gettó felszabadításának 69. évfordulójáról. Deutsch László főrabbi a Budapesti Zsidó Hitközség rendezvényen arról beszélt, "nem volt értéke az emberi életnek a holokauszt idején, amikor megkülönböztették, üldözték a zsidóságot és 6 millió európai, ezen belül 600 ezer magyarországi áldozata lett a népirtásnak". Hozzátette: nemcsak a nácik, hanem a magyar hatóság képviselői is részt vettek a deportálásban.
Ahol a múltat alakítják
Nem a Veritas az egyetlen új intézet, további hármat is létrehozott a közelmúltban az Orbán-kormány. Ezek a XX. század történelmének napi politika által is gyakran érintett kérdéseit is vizsgálják. A Veritas mellett megalakult a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, továbbá a Molnár Tamás Kutató Központ. Egyesek szerint ezek nem is tudományos célt szolgálnak, inkább a Fidesz értelmiségi holdudvarának kifizető helyei. A tavaly októberben alapított Veritas idén 260 millió forintból gazdálkodhat, a Rendszerváltás Kutató Intézet pedig 360 millióból. Utóbbi vezetője Bíró Zoltán MSZMP-s, majd MDF-es politikus, Pozsgay Imre egykori jobbkeze.
Szász Jenő, Székelyudvarhely korábbi polgármestere - az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke - irányítja a 2012-ben létrehozott, idén 1,3 milliárd forinttal kibélelt Nemzetstratégiai Kutatóintézetet. Szász bruttó egymilliós fizetést kap, és fő célja, hogy intézete elkészítse a "Kárpát-haza" programot. A tavaly nyáron a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megalapított Molnár Tamás Központ 175 millió forintból kutathatja idén "a XIX-XX. századi magyar politikai és szellemi életet".