Novemberben is folytatódott az építőipar fellendülése, az ágazat teljesítménye 18,9 százalékkal növekedett, az előző esztendő azonos időszakához képest. Tavaly már megszokottá vált, hogy a megszaporodott infrastrukturális beruházások voltak az ágazat motorjai, most azonban újdonságnak számít, hogy az épületek építése is 27,9 százalékkal növekedett.
Ennek oka - mint azt Petz Raymund a Népszavának elmondta -, hogy az állam költségvetési forrásokból jelentős beruházásokba fogott, a közismert stadion-beruházások mellett, költöttek kórház- és oktatási intézményépítésre, rekonstrukcióra, valamint műemlék-felújításra is. A versenyszférát érintő építkezések általában továbbra sem növekedtek, néhány, a feldolgozóipart érintő beruházás jelentett kivételt.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója azonban emlékeztetett arra, hogy elsősorban az uniós pénzekből megvalósuló vasútfelújításokra, a gyorsforgalmi úthálózat, az elkerülő utak építésére, közművek, hulladéklerakók, szennyvízcsatornák létrehozására költöttek. A 2013 végével lezárult uniós gazdasági ciklus miatt a kormány gyors iramban igyekezett felhasználni az Európai Uniónál elnyert forrásokat, ennek révén a nem épület jellegű építkezésekre 11,7 százalékkal többet költöttek, mint egy esztendővel korábban.
A gyors növekedés elsősorban annak volt köszönhető , hogy 2012-ben még rossz éve volt az építőiparnak, így alacsony volt az a bázis, amelyhez a növekedést mérték - összegezte a kutató. Az év első 11 hónapjának átlagos növekedése 9,5 százalékot tett ki, amihez az foglalkoztatottság 4-5 százalékos növekedése járult. (Az év egészére átlagosan 10 százalékos növekedést prognosztizálnak a kutatók.) A nemzetgazdasági ágazat közeljövőjét meghatározhatja az, hogy a múlt év novemberében az épületekre kötött új szerződések volumene 23,3 százalékkal volt magasabb az előző esztendő azonos időszakánál. Ugyanakkor az egyéb építményekre vonatkozó új szerződések volumene jelentősen, 224,3 százalékkal növekedett.
A GKI ügyvezető igazgatója utalt arra, hogy a lakásépítkezéseknél az élénkülésnek még semmi jelét nem lehet érzékelni, itt még mindig tart a visszaesés. A teljes ágazat - a 2006 és 2012 közötti nagy zuhanását követően - most annyit tudott növekedni, hogy a 2005-ös csúcshoz képest még mindig 40 százalékos a lemaradás.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) ügyvezető alelnöke szerint is az uniós projektek húzták fel a szektor teljesítményét, ezért az építőipari vállalkozóknak viszonylag kisebb része érzékeli a lendületet. Felhívta viszont a figyelmet arra: ha a 2014-es választási évben induló uniós költségvetési időszakban az új szervezeti struktúrában, vagy a pályázati rendszerben esetleg csúszás van, akkor az építőipar könnyen ismét leszálló ágba kerülhet.
Koji László szerint az idei év nem csak a munkáért, hanem a szakmunkásokért folytatott versenyről is szól majd az építőiparban, mivel nincs elegendő képzett munkaerő az országban. Nem is lesz addig, amíg legalább a 240 ezer forint körüli nemzetgazdasági átlagkeresetet nem kapják meg a dolgozók, most az ágazatban 167 ezer forintos bruttó bért fizetnek havonta - fűzte hozzá. Ismeretei szerint a 2007-ben kezdődött válság miatt 35-40 ezer építőipari szakember hagyta el az országot.