A dokumentum így folytatódik:
Az illetékes bizottság nem merte vállalni az elutasítás felelősségét, inkább feljebb tolták a „vezetői szint” felé. A hivatali közleményből pedig kiderült, hogy az a bizonyos „vezetői szint” szerint ki a hibás: az éhes budapestiek.
.
„Többször kifogásolták a panaszosok az ételosztás helyszínén – különösen a Blaha Lujza téren – tapasztalható állapotokat” – áll a közleményben. Nos, tisztelt városvezetés, mi is láttuk, olvastuk a panaszokat. Azok viszont arról szóltak, hogy soha nem látott hosszúságúak ezek a sorok, s nem csupán a hosszuk, a sorban állók is változtak. A hajléktalanok mellett rengeteg a nagycsaládos, a fiatal szülő és a nyugdíjas.
Értjük, hogy mi az Önök problémája: a láthatóság. A hajléktalanok „eltüntetése” nem elég, az éhes budapestiek látványa is zavarja Önöket. Nem illik bele a jobban teljesítő NER világába.
A közleményben ismét előjön Tarlósék varázsszava, amit hajléktalan-ügyben is oly sokszor elsütöttek: a közterületek rendeltetésszerű használatának biztosítása. Ám ha éhező embereknek kell enni adnunk, az vészhelyzet, ami felülír minden „rendeltetésszerűséget”.
Ismét elmondjuk: attól, hogy nem látjuk, a nyomor még létezik. Aki pedig gátolja az ételosztást, az cinkosa azoknak, akik idáig juttatták a budapestiek egy részét.
Lendvai Anna,
fővárosi képviselő