Egyelőre csak szerény jelei mutatkoznak egy európai gazdasági fellendülésnek. A feladat ebben a törékeny helyzetben továbbra is adott: Európának minden lehetséges intézkedést meg kell tennie az erőteljesebb növekedés érdekében.
A válság megkérdőjelezte a megelőző időszak pénzügyi és gazdasági modelljét. Ezzel együtt a szociális modell letéteményesének számító, újraelosztó állam és az adóterheket viselő polgárok közötti "társadalmi szerződés" is törékenyebbé vált. Növekszik a szakadék a válság miatt megnövekedett szociális kiadások és a csökkenő bevételek között.
Ez a törés különösen fájdalmas a fiatalok számára, akik körében egyes országokban közel 60 százalékos a munkanélküliség, és akiknek esélyük sincs arra, hogy előteremtsék az önálló életük megkezdéséhez vagy a családalapításhoz szükséges forrásokat.
Ebben a helyzetben világos, hogy az új európai növekedési modellnek nemet kell mondania a pénzügyi liberalizmus felelőtlen elemeire, és a reálgazdaságon, a tényleges beruházásokon kell alapulnia. Lehetővé kell tennie az innovatív szolgáltatások fejlesztését, a szociális és egészségügyi infrastruktúra korszerűsítését, az energia termelésének és fogyasztásának átalakítását és az oktatásba való befektetést.
Olyan növekedési modellre van szükség, ami valós, a kollektív javak termelését eredményező társadalmi együttműködésen alapul, illetve ahhoz vezet. Ehhez az új növekedési modellhez kreativitás és innováció, az előítéletektől és dogmáktól való elszakadás szükséges. Meggyőződésünk, hogy a vállalkozói szellemnek új értelmezést adó szociális vállalkozások az új növekedési modell kialakításában inspiráló szerepet tölthetnek be. Az ilyen szociális gazdasági szervezetek számos európai országban (pl. Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország) komoly hagyományokra tekintenek vissza. Ma Európában minden negyedik új vállalkozás a szociális gazdaságban jön létre.
A szociális vállalkozások fő jellemzője, hogy végső céljuk nem a pénzügyi haszon, hanem a pozitív társadalmi hatás maximalizálása. Ez az elköteleződés nem elméleti: a stratégiai, irányítási módszerekben, fizetési módozatokban, a döntéshozatalban és igazgatásban, a területhez való kötődésben és magától értetődően a termékekben vagy a szolgáltatásokban is megtestesül. E szervezetek - a jellegüktől függetlenül - ugyanakkor tökéletesen megfelelnek a pénzügyi és számviteli elvárásoknak, és vezetésük a többi vállalkozással megegyező kompetenciákat teszi szükségessé: vízió, tehetségek vonzása és mobilizálása, határozottság, kitartás, versenyszellem, az eredmény-központúság. A szociális gazdaság szervezetei jellegükből fakadóan kapcsolatban maradnak a helyi közösségekkel és az őket körülvevő társadalmi és a környezeti realitásokkal, és ezáltal rugalmasan képesek alkalmazkodni az új helyzetekhez. A válság kezdete óta rendkívül ellenállónak bizonyultak és munkahelyek ezreit hozzák létre.
E vállalkozások a zöld növekedés legtevékenyebb szereplői is, visszautat kínálnak sokak számára a munkaerőpiacra vagy a képzésbe, valamint lehetővé teszik a bankrendszerből kiszorult kis projektek ezreinek finanszírozását. Mindazok számára, akik hozzánk hasonlóan kapcsolatba kerültek e szereplőkkel, a szociális vállalkozások bizonyítják, hogy ezek lehetnek a változások mozgatórugói, szolgálhatnak közösségi kapocsként, és nem csupán javakat termelnek. A szociális gazdaságban működő szervezeteknek továbbra is számos kihívással kell szembenézniük: a költségvetési és a banki finanszírozáshoz, a közbeszerzésekhez és az innovációs támogatásokhoz való hozzáférés hiányával, az ismertség alacsony szintjével - különösen a döntéshozók és a friss diplomások körében -, amelyek mind akadályozzák tevékenységük elismerését.
Noha az Európai Uniónak szociális kérdésekben korlátozott a hatásköre, felelősségünk támogatást nyújtani mindenhez, ami segíti a szolidaritást és a társadalmi kohéziót. Ezért évek óta párbeszédet folytatunk a szociális gazdaság szereplőivel. Elő kell mozdítani a szociális vállalkozások sokszínűségét, és olyan kedvező gazdasági környezetet kell teremteni, amely megteremti és erősíti a kapcsolatot mindazok között, akik támogatják az ilyen kezdeményezéseket.
Európa jelenlegi problémái megkövetelik, hogy új cselekvési módokat keressünk az egyenlőtlenségek csökkentésére, a kirekesztettek esélyhez juttatására, a fenntartható, helyi termelés támogatására, az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférés javítására, a szolidaritás újbóli megteremtésére. Ennek lehetséges forgatókönyveit vázoljuk fel Európa számára a következő évekre január 16-17-én Strasbourgban, a "Szociális vállalkozók, hallassátok a hangotokat!" című konferencián.
Szükség van ezen a területen is képzésre, valamint a szétszórt sikertörténetek minél szélesebb körű megismertetése. Célunk, hogy mindezek közös tapasztalattá váljanak, segítve új kezdeményezések elindítását.
