Egy egyszerű szegedi kirakatbetörésről szerdán a rendőrség nyilvánosságra hozta a térfigyelő kamera felvételét, és 200 ezer forintos nyomravezetői díjat is kitűztek.
A Lehel úti pokolgépes merénylet felvételeit viszont nem közölte a rendőrség, és díjat sem tűzött ki az elkövető felkutatása érdekében. Ez meglehetősen szokatlan egy ilyen horderejű ügyben. A rendőrség egyébként semmilyen új információt nem közölt tegnap, mindössze annyit, hogy sok anyagmaradványt rögzítettek a helyszínen.
A hatóságok kommunikációja szerint rablási kísérlet történt, de a napvilágra került információtöredékek ennek rendre ellentmondanak.
Ráadásul a politika is megszólalt az ügyben. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a baloldali ellenzéktől erős visszafogottságot kért az ügyben, mivel a 2010 előtti kormány idején például a romagyilkosságok elkövetőit hosszú ideig nem tudták elfogni - mondta. Azt is kijelentette: ha valaki azt gondolja, hogy a devizahitelesek ügyét előre lehet mozdítani így, robbantással, az súlyosan téved, az ilyen politikai módszereket pedig a leghatározottabban vissza kell utasítani.
Rámutatott ugyanakkor, hogy a robbantás okairól egyelőre nem tudni, hiszen lehet, hogy egyszerűen egy "félresikerült bankrablásról" van szó. Valóban "csupán" egy rablásról lehet szó vagy csupán a kormányoldal nem szeretné, ha kiderülne az esetleges politikai motiváció?
- Nem tudom megítélni, valójában mi történhetett, de remélem, hogy a kormányzati kommunikáció nem tart ott, hogy szándékosan félretájékoztatja a közvéleményt - jelentette ki lapunknak Tarjányi Péter rendőrségi szakértő.
Árnyalja a képet, hogy a "börtöniskola" első osztályában megtanulják a bűnözők: a pénzkiadó automatákban erősebb rázkódásra, erőszakos nyitási kísérletre felrobban a festékpatron, ami elszínezi a bankjegyeket. Ezzel a bankot nem éri kár, mert a pénzt becserélik, a tettes viszont nem tud mit kezdeni a festékes pénzzel.
Ezt a támadónak is tudnia kellett. Ezért kicsi az esélye, hogy valóban rablási kísérlet történt.
Sokkal inkább figyelemfelkeltés lehetett a cél, erre a pokolgép mérete, a támadás helye utal elsősorban. A tettes is végez "kockázatelemzést", és tudnia kellett, hogy a Teve utcai rendőrpalota néhány száz méterre van onnan, a kerületi kapitányság is alig több, mint egy kilométerre. Fennállt tehát a kockázata, hogy a hajnali időpont ellenére is összeakadhat járőrökkel. (Ahogyan valóban 80 másodpercen belül a helyszínre ért az első rendőr.)
Egyes sajtóhírek szerint a robbanóanyag katonai eredetű lehetett. Ennek viszont az mond ellent, hogy azt nehéz "elméretezni". Az interneten ugyanis könnyen hozzáférhető információ, hogy milyen hatáshoz mekkora mennyiség szükséges.
Aki ennyi időt, energiát, és pénzt szán arra, hogy pokolgépet készítsen, aligha valószínű, hogy ilyen "amatőren" rossz helyszínt választ. Ha valóban pénzszerzés lett volna a célja, csendesebb vidéken keresett volna automatát.
Hallani olyan információkat is, hogy a tettes a közelben maradt a robbanásig, akkor viszont elképzelhető, hogy megsérült. Vagy ha távolabb bújt el, akkor távozásakor a térfigyelőkön előbb-utóbb meg kellett jelennie.
A rendőrség a robbantás helyszínének összes megközelítő útvonalának térfigyelő, és biztonsági kameráinak felvételeit begyűjtötte, mintegy másfél kilométeres körzetből. Ugyanezen a területen tanúkutatást is végeznek.
A több száz kamera anyagainak begyűjtése, az azokon lévő több száz órányi anyag aprólékos elemzése elképesztő energiákat köt le. Az így nyert információkat egy térképhálón helyezik el, és így próbálják rekonstruálni a tettes mozgását.
Tarjányi Péter nem tartja kizártnak, hogy az elkövetkező 36-48 órában a rendőrség pontosabb adatok birtokába kerül, akár az elkövetőt is elfoghatja.