Levélben fordul ismét az emberi erőforrás miniszterhez, valamint a Magyar Orvosi Kamara illetékeseihez a tek nélküli háziorvosok országos érdekegyeztető konferenciájának elnöke. Józsa Terézia ismét arra kéri a kormány illetékeseit, gondolják újra a tek nélküli háziorvosi praxisok megszüntetését elrendelő jogszabályt, és üljenek végre tárgyalóasztalhoz velük.
A szakember lapunknak elmondta: érdekegyeztető konferenciájuk óta lassan két év telt el, de semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy a kabinet a jogszabály korrekcióját tervezné, vagy legalább egyeztetne az érintettekkel a jövőjükről.
Mint megírtuk: a háziorvosi alapellátást biztosító családorvosoknak két típusa van, az egyik a területi ellátási kötelezettséggel működő, úgynevezett körzeti orvosok, akik a területükön élő (lakcímkártya alapján oda bejelentett) betegeket kötelesek ellátni. Jelenleg 6800 körül van az ilyen praxisok száma, ám a körzeti rendelők és szakemberek túlterheltsége miatt sokszor nehézségekbe ütközik a betegellátás.
Itt jönnek a képbe a tek nélküli háziorvosok, akikhez bárki bejelentkezhet, és társadalombiztosítás által fedezett ellátásban részesül. E praxisokat azonban az Orbán-kormány váratlanul felszámolásra ítélte, amikor a 2011 decemberében elfogadott egészségügyi salátatörvény részeként arról döntött: 2015. december 31. után elveszítik a működési jogukat. Magyarországon akkor 304 ilyen orvos volt, ők 263 ezer betegért feleltek, és noha azóta néhányan feladták a küzdelmet, ma még mindig több mint 250 tek nélküli praxis működik, egyenként átlagosan ezer beteggel.
Az egészségügyi államtitkárság mindössze azzal magyarázta a döntést, hogy a területi háziorvosi rendszer áttekinthetőségét zavarják a tek nélküliek, és egyszerűbb lenne, ha csak a körzeti praxisok betegforgalmát és gyógyító tevékenységét kellene figyelni. Ez azonban Józsa Terézia szerint nem helytálló érvelés, hiszen a tek nélküli doktoroknak ugyanolyan bejelentési kötelezettségei vannak, mint bármely körzeti háziorvosi praxisnak. Ráadásul a kormány egy rendeletmódosítással időközben mentesítette a rendvédelmi szerveket a "körzet-kötelezettség" alól, hiszen lehetővé tette, hogy "a hajléktalanok ellátását biztosító, valamint a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egészségügyi szolgáltatói által nyújtott" tek nélküli háziorvosi ellátásra újra adható legyen működési engedély. Ez Józsa Terézia számításai szerint mintegy 70 szolgáltatót érint az egykor 300 tek nélküli praxisból, tehát jelenleg már "csak" mintegy 200 orvos zavarja a kormányt, kizárólag őket iktatnák ki a rendszerből.
A több alapjog sérelmét is felvető intézkedés ráadásul tökéletesen érthetetlen is, hiszen míg a szaktárca egyik illetékese azzal érvelt, a tek nélküli praxisok működtetése gazdaságtalan, valójában ezek a háziorvosok mintegy 40 százalékkal alacsonyabb állami finanszírozásban részesülnek, mint körzeti társaik. Ráadásul esetenként éppen az elviselhetetlen betegszám-teher alól mentesítik a körzeti rendelőket, amelyek közismerten zsúfoltak. Most azonban épp ezekbe kényszeríti vissza a kormány a betegeket, miközben az állami és önkormányzati támogatás nélkül, jelentős anyagi befektetéssel, hosszú évek munkájával létrehozott tek nélküli praxisok végleg lehúzhatják a rolót.
Így Józsa Terézia szerint nincs sok választásuk: praxisjogot vásárolhatnak egy körzetre, ha erre van pénzük. De még így is, miután a praxisjog egy adott területre szól, vélhetően el kellene hagyniuk jelenlegi lakhelyüket, rendelőjüket és betegeiket. Csakúgy, mint ha kényszerből elvállalnak egy tartósan üresen álló praxist valahol az országban, akár annak túlsó felén. A harmadik út a pályaelhagyás, hiszen a szakemberhiány miatt tárt karokkal várják őket külföldön, de más szakterületeken akár belföldön is, sőt, e háziorvosok jelentős része akár nyugdíjba is mehetne.
Csakhogy ezekre a doktorokra égető szüksége van a magyar alapellátásnak, hiszen itt minden más területnél súlyosabb szakember-hiány van. Pontosabban e háziorvosok korfája jósol tragikus jövőt öt éven belül, a szakmában dolgozók 70 százaléka ugyanis 50 év feletti és több mint 30 százalékuk nyugdíj körüli vagy nyugdíjas korú. Eközben a négy hazai orvosegyetemen tavaly mindössze 68-an választották a háziorvosi szakképzést, évente pedig körülbelül 40 fiatal áll munkába. A többi végzős inkább elhagyja az országot, sőt, idősebb kollégáik is mennek, hiszen az utóbbi négy évben megduplázódott a külföldi munkavállaláshoz hatósági bizonyítványt kérő háziorvosok száma. Eközben az OEP adatai szerint már tavaly is 218 olyan háziorvosi praxis volt Magyarországon, amelybe hosszabb-rövidebb ideje nem találtak doktort, ezek közül 132 tartósan betöltetlen.