Felelős politikus nem dönt egy személyben atomerőműről a magyar emberek, a civil szervezetek bevonása nélkül - közölte az MSZP elnök-frakcióvezetője. Hozzátette, a tavaszi választás után felálló új kormány a szerződést felülvizsgálja, mert az erőmű bővítéséről csak átlátható módon, széles társadalmi konszenzus alapján lehet dönteni. A szakmai álláspont kialakítása után népszavazáson kérnek annak végrehajtásához felhatalmazást - tette hozzá.
Elmondta, hogy egyeztetve a többi baloldali ellenzéki párttal, kezdeményezik az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását és a miniszterelnök beszámoltatását a szerződés megkötésének indokairól, körülményeiről. Támogatják azt a kezdeményezést, hogy legyen nyilvános a szerződés, továbbá minden, a döntést előkészítő dokumentum.
Az Európai Bizottság soha nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy kell-e tendereztetni vagy sem a paksi atomerőmű tervezett bővítésének ügyében - válaszolta a testület energiaügyekért felelős szóvivője egy magyar újságíró kérdésre Brüsszelben.
"A megállapodás közbeszerzési vonatkozásait hamarosan meg fogják vizsgálni a szakértők, de egyelőre nem tudunk véleményt mondani arról, hogy összhangban vannak-e ezek a rendelkezések az uniós szabályokkal" - mondta Sabine Berger, aláhúzva, hogy a közbeszerzésre vonatkozó EU-szabályok betartása minden érintett félnek érdeke.
Egyes állításokkal szemben a bizottság sosem nyilatkozott arról, hogy a magyar hatóságok hagyják el vagy tartsák meg a pályáztatást - fogalmazott Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője.
A szóvivő közölte: Magyarország eleget tett kötelezettségének, és időben eljuttatta Brüsszelbe az atomenergia békés felhasználása terén kötendő magyar-orosz együttműködési megállapodás tervezetét.
A jelek szerint az MSZP szándéka összeér a DK-éval, utóbbi ugyanis rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményez hétfőre a Paksi atomerőmű tervezett bővítéséről. Molnár Csaba, a formáció ügyvezető alelnöke úgy fogalmazott: a kabinet egy átláthatatlan folyamat keretében, nem piaci alapon kiválasztott szereplőknek akarja átjátszani a magyar energiapiacot száz évre.
Az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szerint Orbán Viktor hazudik, amikor azt állítja, hogy a parlament által 2009-ben elfogadott határozat alapján meg lehetett kötni a megállapodást. Molnár Csaba hangsúlyozta, hogy a szóban forgó határozati javaslatot ő maga jegyezte, mint a Gyurcsány-kormány közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztere. A szövegben egyetlen egy szó sincs arról, amiről a miniszterelnök beszél – jelentette ki.
A Fidesz parlamenti frakcióvezetője arra kérte az MSZP elnökét a paksi erőműblokkok építésével kapcsolatban, hogy "ne gyurcsányosodjon", ne tegye azt, hogy a politikai céljai érdekében ma egészen mást csinál, mint amit 2009-ben vagy 2010-ben tett.
Rogán Antal szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy 2009-ben az MSZP képviselői, köztük Mesterházy Attila is megszavazta a parlamentben a paksi erőmű felújításának előkészítésére felhatalmazást adó országgyűlési határozatot. Emlékeztetett emellett Bajnai Gordon akkori miniszterelnök 2010-es nyilatkozatára is, amely szerint Paks megújítása továbbvisz az energiabiztonság megerősítéséhez.
Molnár Csaba hangsúlyozta, a határozat csak arra ad engedélyt, hogy megkezdjék az előkészítő tevékenységet. A szövegből idézve kiemelte, hogy az előkészítésbe a környezeti hatások, a fogyasztói igények, illetve a rendszerszintű szabályozási, tartalék- és hálózatfejlesztési igények felmérése, valamint a környező energiapiacok várható helyzetének vizsgálata tartozik bele, de a szerződés megkötése nem.
Arra is kitért, hogy a kormány közbeszerzés kiírása nélkül állapodott meg a több mint háromezer milliárd forintos beruházásról. Szakértőkre hivatkozva azt mondta: a bővítés eredményeképpen az áram végfelhasználói ára a jelenlegi duplájára vagy két és félszeresére fog nőni.
Gyurcsány Ferenc a nap folyamán megbeszélést kezdeményez Oroszország budapesti nagykövetével, akitől információkat szeretne kapni a megállapodás részleteiről – tette hozzá.
Az Együtt-PM pedig egyenesen népszavazást tartana az atomerőmű tervezett bővítéséről - jelentette be Jávor Benedek független képviselő. A politikus közölte: négy népszavazási kérdést nyújtanak be az Országos Választási Bizottságnak (OVB), valamint rendkívüli parlamenti ülésnapot is kezdeményeznek az ügyben. A kérdések többek között arra irányulnak, egyetértenek-e a polgárok azzal, hogy ne épüljön orosz hitelből új atomerőművi blokk, Magyarország ne vegyen fel hitelt a beruházáshoz, a kivitelezőt nyílt közbeszerzésen válasszák ki, illetve ne szülessen végleges döntés a bővítésről 2020-ig.
Kiemelte, hogy a szerződés körülbelül háromezer milliárd forintos „adóssághegyet helyez a magyar költségvetés nyakába”, úgy, hogy éppen a jelenlegi kormány rögzítette az alaptörvényben az államadósság plafonját. Kedden a paksi bővítés mellett a Déli Áramlat megépítéséről is megállapodás született. Eszerint Magyarország minden szerződéses kötelezettségét teljesíteni akarja Oroszországgal szemben, még azokat is, amelyeket az EU az európai joggal ellentétesnek tart – hívta fel a figyelmet Jávor Benedek.
Fotó: MTI
