Athénnak kemény feltételeket kell teljesítenie az euróövezeti csoport következő, január 27-én esedékes üléséig, de legkésőbb február közepéig ahhoz, hogy megkapja a következő, 4,9 milliárd eurós hitelrészletet. A folytatódó tárgyalások pikantériája, hogy január elsejétől Görögország tölti be az Európai Tanács soros elnöki tisztségét, s programpontjai között egy sor gazdasági kérdés is szerepel.
Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter figyelmeztetett arra, Athén nem engedheti meg magának, hogy megoldatlan ügyei legyenek a trojkával. A megbeszélések egyik témája az idei költségvetésben keletkező hiány, amelyet az Európai Unió, az Európai Központi Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap hármasa 1,4 milliárd euróra becsül. Szó esik arról is, hogy az adóból befolyó összegek még mindig nem érik el az elvárt összeget, továbbá arról is, hogy a privatizáció rendkívül lassan halad.
Médiaértesülések szerint a trojkánál, különösképpen az IMF képviselőinél megütközést keltett, hogy a kormányzat még tavaly úgy döntött, továbbra is 13 százalékos adót vet ki az éttermekre és különféle ételszolgáltatókra. Az adót még nyáron szállították le 23-ról 13 százalékra arra hivatkozva, hogy így akarnak életet lehelni a turizmusba.
Ez sikerült is, hiszen a szektorból származó bevételek minden elképzelést felülmúltak. Ugyanakkor a trojka abból indult ki, hogy a csökkentett mértékű adóteher csak a nyári hónapokra marad érvényben. A Kathimerini című lapnak nyilatkozó uniós illetékes szerint a megbeszélések kulcskérdése az lesz, hogy megnyugtató megoldást kell találni arra, miből fedezik a költségvetési hiányt.
Athénnak azok az esetleges reményei, melyek szerint az új német kormány megengedőbb lesz az országgal szemben, s mielőbbi adósságelengedést is remélhet, hamar szertefoszlottak. A múlt pénteken a görög fővárosban járt Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter világossá tette: a kereszténydemokrata-szociáldemokrata koalíció is ugyanazokat a reformlépéseket várja el Antonisz Szamarasz kabinetjétől, amelyeket már Angela Merkel előző kormánya is követelt tőle.
Jannisz Szturnarasz pénzügyminiszter a napokban derűlátóan nyilatkozott az ország gazdasági kilátásait illetően. Mint mondta, az adósságelengedésről áprilisban kezdődhetnek meg a tárgyalások abban az esetben, ha bebizonyosodik, hogy a görög költségvetés 2013-ban többletet tudott felmutatni. Szerinte ezek a tárgyalások optimális esetben akár még a görög elnökség alatt lezárulhatnak.
Kérdés azonban, csak kincstári optimizmusról van-e szó. Kedvező jelek tényleg vannak. Év eleje óta nőtt a görög tőzsdeindex, ugyanakkor szakértők óva intenek attól, hogy a befektetők jelentős összegeket szánjanak a görög papírokra, a veszély ugyanis nem múlt el.
A munkanélküliség továbbra is rendkívül magas, megközelíti a 28 százalékot, s az adósság mértéke eléri a GDP 180 százalékát. 2007 óta a 25 százalékkal csökkent a bruttó nemzeti termék. Az életszínvonal is jelentős mértékben romlott. A fizetések átlagban 35 százalékkal csökkentek az eltelt négy év alatt.
A trojka azonban további intézkedéseket követelne, ám a jelenlegi kabinet nem hajlandó újabb népszerűtlen intézkedéseket elfogadni.
"Nincs még egy olyan ország a világon, amely ilyen átfogó gazdasági reformokat fogadott volna el" - jelentette ki Szturnarasz.
Bár a görög politikai élet szereplői nem beszélnek nyilvánosan erről, nyilvánvaló, hogy a további reformok elfogadása súlyos politikai következményekkel járna.
A kormánykoalíciónak ugyanis már csak 153 képviselője van a parlamentben, s lényegében nem volt olyan parlamenti szavazás, ahol a népszerűtlen intézkedéseknél ne apadt volna a kormánytábor.
A lehető legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha épp a soros elnökség idején bukna meg a kabinet.
