Hétvégi bukaresti látogatása során aggasztónak nevezte Victoria Nuland a román igazságszolgáltatás függetlenségére irányuló politikai támadásokat. Az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese Traian Basescu államfővel, Titus Corlatean külügyminiszterrel és civil társadalmi szervezetek képviselőivel folytatott tárgyalásokat a román fővárosban.
Nuland aggodalmait már látogatást megelőzően jelezte. Ez nem okozott meglepetést, hiszen az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége decemberben, a koalíciós vitát is kiváltó Btk. módosítás után közleményben figyelmeztetett, hogy "visszalépés lenne Románia számára", ha a törvényhozók megakadályoznák összeférhetetlenségük vizsgálatát. A módosítást a kormányzó USL szociál-liberális szövetség az RMDSZ és a kisebbségi frakció támogatásával szavazta meg, de a jobboldali ellenzék, az államfő és a korrupcióellenes ügyészség vezetője úgy értelmezi, azzal, hogy a parlamenti képviselőket kivonják a közalkalmazottak sorából mentesítik a korrupciós cselekmények büntetőjogi felelőssége alól, nem indítható eljárás ellenük hivatali visszaélésért, befolyással való üzérkedésért vagy megvesztegetésért, mert ezeket a bűncselekményeket a közalkalmazottak bűncselekményeiként tárgyalja a Btk.
Az RMDSZ azzal indokolta a módosítás megszavazását, hogy tulajdonképpen csak a korábbi állapot helyreállítása történt meg, amelyeket Monica Macovei demokrata-liberális párti (PDL) ex igazságügy-miniszter "bolygatott fel", egy kalap alá véve a közhivatalnokokat, a bírákat és a képviselőket. Az új rendelkezés csupán annyit jelent, hogy a képviselők és szenátorok összeférhetetlenségi eseteit a továbbiakban nem a köztisztviselők, hanem a honatyák jogállását szabályozó törvény alapján vizsgálják majd, de nem kerülnek ki a korrupcióellenes ügyészség vagy feddhetetlenségi ügynökség joghatósága alól. A módosításra pedig azért került sor, mert az alkotmánybíróság egy határozatában megállapította: egy képviselő vagy egy szenátor nem láthat el közfeladatot, érvelt az RMDSZ.
A másik bírált módosítás a becsületsértés és rágalmazás büntethetőségének újra bevezetése volt. Az újságíró szervezetek úgy értelmezik, hogy ilyen címen be lehet börtönözni újságírókat. Ilyen rendelkezés korábban is volt a román btk-ban, ám azt 2006-ban, az európai integráció finisében törölték. Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője közleményben adott hangot csalódottságának az intézkedés miatt. Rámutatott: a szabadság miatti félelem öncenzúrához vezet, és visszafogja a tényfeltáró újságírást, a közméltóságok pedig ily módon mentesülnek a bírálatoktól. Az EBESZ képviselője felszólította az érintett román hatóságokat, utasítsák el ezeket, mert óriási visszalépést jelentenek a sajtószabadság terén. Román újságíró szervezetek is kérték az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a törvényt.
Mindezt fokozta, hogy január 6-án ismét börtönbe kellett vonulnia Adrian Nastase volt szociáldemokrata miniszterelnöknek, ezúttal négy évre, újfent korrupció miatt. Nastase tanára volt Pontának, mentora, ahogy mondani szokták, ő "találta ki" a román szocialisták fiatal vezetőjét. A miniszterelnök politikai elítéltnek nevezte Nastaset, politikai perről, szelektív igazságszolgáltatásról beszélt, pártja, a PSD is Basescu bosszúját sejti a Nastase ítélet mögött. Ponta azt is hozzátette, célja "Basescu rezsimjének felszámolása".
A bírák és ügyészek szakmai testületeként működő Legfelső Bírói Tanács vizsgálatot kezdeményezett a miniszterelnök ellen, arra vár választ a testület vizsgálati részlegétől, hogy nyilvános kijelentésével Ponta megsértette-e vagy sem az igazságszolgáltatás függetlenségét. Basescu közleményben szólította fel a miniszterelnököt, hogy "azonnal hagyjon fel" az igazságszolgáltatás elleni támadásokkal, amelyek meglátása szerint komoly károkat okoznak az országnak az Európai Unióban és a NATO-ban, amire Ponta úgy reagált: Basescu nem értette meg, hogy ő valójában ellene és nem az igazságszolgáltatás ellen harcol.
A miniszterelnök és a román igazságszolgáltatási szervek viszonya nem éppen baráti. 2012 szeptemberében is a Legfelső Bírói Tanács megállapította, hogy Ponta megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, és aláásta az igazságszolgáltatás egészébe vetett közbizalmat, amikor az államfő leváltásáról rendezett népszavazással összefüggésben az ügyészséget bírálta.
Ám az igazságszolgáltatással kapcsolatos vitákban Ponta rendre alul marad Basescuval szemben, Brüsszel és Washington egyaránt az államfőt látszik erősíteni. Az elnök elleni referendum idején, 2012 augusztusában váratlanul Bukarestbe érkezett Nuland hivatali elődje, Philip Gordon, most pedig Nuland lepte meg a román politikai életet. Előzetes és bukaresti nyilatkozatai pedig nem Pontat erősítik. A román sajtó is az USL kormánynak szóló szigorú figyelmeztetésként értékelte az amerikai diplomata váratlan látogatását, amelynek során előre jelzetten a romániai jogállamiság helyzetéről kívánt tájékozódni.
Nuland látogatását megelőzően Frunda György volt RMDSZ szenátor, Románia ET delegációja volt vezetőjének nyilatkozata szült feszültséget.
Frunda most a miniszterelnök tanácsadója, egy interjúban többek között azt mondta, hogy az Egyesült Államok bizonyos fokú felsőbbrendűséggel, "Sam bácsi kioktató hangnemében" viszonyul az országhoz, holott Románia nem gyarmat. ahová a gyarmatosító ellenőröket küld az emberi jogok és a jogállamiság helyzetének kivizsgálására.. "Mi lenne, ha mi is tájékozódnánk az Egyesült Államokban a nemzetközi egyezmények által betiltott halálbüntetésekről vagy a marijuana coloradói legalizálásáról?" - fogalmazott Frunda. "Természetesen nagyon fontos a párbeszéd az Egyesült Államokkal, de a dialógusnak majdnem egyenlő vagy egyenlő felek között kell lezajlania", mondta a tanácsadó.
A látogatás után Monica Macovei volt PDL-s igazságügyi miniszter, a szociálliberális kormányzat talán legvehemensebb bírálója Ponta lemondását követelte, amiért a kormányfő külföldi pihenőszabadságát töltötte az amerikai diplomata látogatása idején. A kormányzat úgy érvelt, a helyettes államtitkárt megfelelő szinten fogadták, a külügyminiszter személyesen, Ponta felhatalmazásával tárgyalt vele. Az igazság azonban az, hogy Nuland nem is kívánt Pontaval egyeztetni, ilyen találkozó nem szerepelt előzetes, nyilvánosságra hozott programjában sem. A sajtó kérdésére Bukarestben az államtitkár-helyettes "véletlennek" nevezte, hogy nem találkozhatott a román miniszterelnökkel. "Akkor jöttem az országba, amikor Victor Pontának más elfoglaltságai voltak" - jelentette ki.
Az amerikai-román stratégiai partnerség, amely többek között, ha nem elsősorban a Deveselu-i amerikai rakétaelhárító bázisnak köszönhető, érezhetően nem virágkorát éli. Ponta ezt gyakorlatilag nem is tagadja. Úgy fogalmazott, az európai uniós kapcsolat mellett természetesen az amerikai a legfontosabb, ám ő nyitni szeretne más, például keleti irányba is.