Több mint három órán át volt a színpadon, valóban a hátán vitte az estet, konferált, énekelt, játszott zongorán és szaxofonon, ám az egy pillanatig sem jutott senkinek sem eszébe, hogy dolgozott volna. Igazi örömzene szólt – Dés jóvoltából és köszöntésére. Új és ismert számok váltották egymást, az ünnepelt zeneszerzői munkásságának legjava. A közönség élvezte – és a fellépők is.
Előbb a négy Kossuth-díjas színész-barátja – Básti Juli, Udvaros Dorottya, Kulka János és Cserhalmi György – adta elő a jól ismert, régi dalokat, aztán húsz év után erre az estére újra összeállt a Trio Stendhal. És bebizonyosodott, hogy az eltelt idő csak nemesített Horváth Kornél, Snétberger Ferenc és Dés játékán.
Mint ahogy a korábbihoz hasonlóan, mégis jobban hangzott Geszti Péter és a Jazz+Az műsora is. A négy színésszel a csúcson kezdődött a koncert, de a színvonal egy pillanatra sem esett. Hogy aztán a végén, a ráadásban immár az összes szereplő rátegyen még néhány lapáttal. Nem volt ezen az esten fölösleges csili-vili, káprázatot csak a villódzó fények jelentettek. Igazi műsor volt, remekül megszerkesztve és előadva.
Persze Désnek könnyű. Tehetségét sokoldalúan kiaknázó művész évtizedek óta, aki mindig kiváló játszótársakat talált magának. Nemcsak örökzöldnek számító dalok, hanem musicalek és filmzenék is öregbítették hírnevét. Bereményi Géza, Nemes István és Geszti Péter költői szövegeire szerzett zenét, újabban pedig Parti Nagy Lajos és Bródy János is írt számára megzenésíthető verseket.
Nagy utazás volt a címe talán legnagyobb slágerének és ennek az összefoglaló koncertnek is. Természetesen elhangzott ez is, meg a Valahol Európában című musical legemlékezetesebb dala, amely arról szól, hogy zene kell. De kell olyan öröm is, amely minden fellépőn látszott ezen az estén. Több mint három órára sikerült a Sportarénán kívül tartani a világot, elfelejteni minden gondot és bajt. Ennél nagyobb születésnapi ajándékot nem adhatott és nem is kaphatott Dés László.