Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és az Ariélben lévő egyetem szakemberei várhatóan vasárnap kezdik meg a legalább az év végéig tartó feltáró munkálatokat ezen az új helyszínen, írta csütörtökön a lap. Hebron belső részein a palesztinok és a telepesek közti feszült politikai helyzet miatt a kilencvenes évek óta nem dolgoztak régészek. A hebroni telepesek az elmúlt hónapokban megkerestek számos neves izraeli archeológust, a legtöbben elutasították a felkérést az ásatások megindítására, de a munkát végül elvállalta az IAA-nál dolgozó Emanuel Eizenberg és Dávid Ben Slomó az 1967-ben megszállt területen lévő Ariéli Egyetemről.
A hatezer négyzetméteres terület zsidók tulajdonában van, de a legutóbbi évtizedig védett bérlőként az Abu Haikal nevű palesztin család élt ott és művelte a termőföldet, noha az utóbbi években biztonsági okokból megtiltották nekik a földek bevetését. A telepesek szerint ott van Dávid király apjának, Jisájnak és dédnagymamájának, Rútnak a temetkezési helye. A régebbi ásatásokon a korai bronzkortól, 3500 évvel ezelőttől egészen az ottomán korig ívelően kerültek elő leletek, köztük a Biblia korából származó emlékek.
A baloldali mozgalmak és régészek elutasítják az új ásatásokat, mert szerintük azok tovább növelik a feszültséget Ciszjordániában. "Ez a telepesek terjeszkedése a régészet leple alatt" - nyilatkozott Jarív Oppenheimer, a Békét Most pacifista mozgalom elnöke a Háárecnek. "John Kerry amerikai külügyminiszter orra előtt a védelmi miniszter (Móse Jaalon) lehetővé teszi a telepesek számára a terjeszkedést és a status quo megváltoztatását Ciszjordánia e legérzékenyebb részén" - mondta.
