EP;titkos adatgyűjtés;Edward Snowden;

- Meghallgatná az Európai Parlament szakbizottsága Edward Snowdent

Nagy többséggel szavazott támogatást csütörtökön az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága annak az indítványnak, hogy hallgassák meg az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett tömeges adatgyűjtést leleplező Edward Snowdent.

A javaslatot 36-an támogatták, s ketten szavaztak ellene.
Snowden az eredeti tervekkel ellentétben nem előre felvett videóüzenetet juttathat majd el az uniós parlament képviselőinek, hanem élő videókapcsolaton beszélgethet a politikusokkal.

A meghallgatásra áprilisban kerülhet sor, de előtte ezt még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek is februárban.
Snowden meghallgatását az Európai Parlamentben a brit konzervatív képviselők ellenzik a leginkább. Timothy Kirkhope, a brit konzervatív kormánypárt EP-képviselője szerint nem kellene lehetőséget adni Snowdennek, hogy kifejthesse álláspontját, de ha már ez elkerülhetetlen, akkor legyen inkább élő videókapcsolaton keresztüli meghallgatás az Oroszországban bujkáló Snowdennel, amelynek keretében keresztkérdéseket lehet neki feltenni, semmint, hogy egy előre felvett üzenetben gyakorlatilag szabad kezet kapjon, hogy ő maga dönthesse el, mit hogyan tálal, kérdések nélkül.

"Ha Snowden nem hajlandó élőben beszélgetni velünk, akkor a meghallgatást le kell fújni" - szögezte le Kirkhope, hozzátéve, hogy ha Snowden hisz a jogállamiságban, akkor fel kellene hagynia a bujkálással, és szembe kellene néznie azoknak a tetteknek a következményeivel, amelyeket szándékosan, tudatosan követett el. A brit politikus kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy megvalósul-e egyáltalán Edward Snowden élő meghallgatása.

Az Európai Parlament az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságot bízta meg azzal, hogy vizsgálja ki, hogyan érinti az NSA tömeges adatgyűjtése az európai állampolgárok személyiségi jogait, és készítsen jelentést a vizsgálat eredményeiről.

 Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint még túl korai a gazdasági válság végéről beszélni, de a gazdasági adatok alátámasztják az EKB véleményét, amely szerint "hosszabb ideig a mostani szinten maradhat az alapkamat".