Mohammed Morszi perének folytatásával újra fellángoltak az erőszakcselekmények és a tüntetések Egyiptomban. Ugyan a tavaly júliusban eltávolított elnök elleni eljárás tárgyalását sorra elhalasztják, hívei, a Muzulmán Testvériség tagjai nem lankadnak, habár a szervezet szinte teljes vezetősége már rács mögött ül. A helyzet nem nevezhető rózsásnak, ahogy John Kerry, amerikai külügyminiszter fogalmazott: A demokratikus átmenet egyre jobban kezd félresiklik.
Az ötvenfős alkotmányozó bizottság röpke két hónap alatt új alaptörvény-tervezetet varázsolt az iszlamisták által megfogalmazott, s 2012 végén elfogadott dokumentum helyébe. Jövő héten, január 14-15-én népszavazást rendeznek az új egyiptomi alkotmányról, februárban vagy márciusban pedig sor kerülhet a parlamenti választásokra. Az elnökválasztás időpontját tavasz végén jelentik be, és ettől számítva két hónapon belül meg is tartják. A biztató fejleményekre azonban sötét árnyékot vet Egyiptom jelenlegi de facto ura, Abdel-Fattah el-Szisszi dilemmája, induljon-e az államfői pozícióért. A befolyásos hadsereg tábornokai ismét nyeregben vannak. Félő, az új fél-autoriter rezsim mind jobban eltávolodik a pluralizmustól, s a hadsereg befolyása pedig nagyobb lesz, mint korábban bármikor.
Kevesen kérdőjelezik meg ugyanakkor, hogy a Muzulmán Testvériség hozzá nem értése, hataloméhes intézkedései csupán a gazdasági csőd irányába tolták el az országot. A munkanélküliség tovább nőtt, a befektetők bizalma nem állt helyre, a turizmus hanyatlásnak indult - nem beszélve a különböző társadalmi csoportok (kisebbségek, nők) elnyomásáról, illetve az erőszakos támadásokról. A tragikomikus közjátéknak végül a hadsereg vetett véget. Kérdés viszont, hogy a Morszi alatt megoldhatatlannak tűnő gondokra sikerül-e választ adnia. Képes lesz-e az új katonai junta új alapokra helyezni a gazdaságot?
Nem túl fényesek a kilátások, állítják a Kalifornia Egyetem közel-keleti szakértői. Mint rámutatnak, Egyiptomban, a többi észak-afrikai államhoz hasonlóan, a világháborút követő függetlenedés óta egy szűk elit - a tábornokok, és a kilencvenes évek privatizációja során meggazdagodó üzletemberek - birtokában van a nemzet vagyona. A 2011-es Arab Tavasz gerjesztette forradalmak egyik fő követelése volt ezen korrupt vezetés leváltása egy átláthatóságot és gazdasági biztonságot garantáló kormányzatra.
A 80 milliós lakosság nagy része egyetért a hadsereg azon döntésével, hogy tavaly júliusban beavatkozott a politikába. A Muzulmán Testvériség elleni kampánnyal, melynek célja politikai palettáról való teljes eltávolításuk, már kevesebben rokonszenveznek. Az öböl-menti államok, élen Szaúd-Arábiával, adják a lovat az egyiptomi tábornokok alá: sorozatos adományaikkal betömik a költségvetésen keletkező lyukakat, támogatásuk azonban véges. Amúgy is, Egyiptom előtt nagyon komoly feladatok tornyosulnak. Nem engedheti meg azt a luxust, hogy ne foglalkozzon a fizikai adottságai nyomán már így is súlyos víz- és élelemhiánnyal.
Tavaly nyáron a nép kezében volt a döntés. A gazdasági hanyatlást azonban felgyorsította az inkompetens iszlamista vezetés, s a hiénaként köröző ellenzéki elit. Tragikus módon azonban az új vezetők gazdaságpolitikája sem tűnik átgondoltnak. Az ország nemhogy távolodott volna csőd lehetőségétől, hanem inkább csak súlyosbodnak a gazdasági bajok.
Megalapozott, de képmutató eljárás
Szerdán másodjára is elnapolták Mohammed Morszi perét Kairóban. Korábban az elégedetlenség, most a rossz időjárás miatt döntött így az illetékes bíró.
Egyiptom egykori elnöke ellen immár három bűnvádi eljárás folyik, egyebek közt békés tüntetők meggyilkolásában való részvétel, kémkedés, és dzsihádista szervezetek közreműködésével elkövetett terrorcselekmények miatt. A tárgyalás február elsején folytatódik a tervek szerint. A Muzulmán Testvériség politikai pert emleget. "Az egyik bíró éppen az, aki ejtette az Ahmed Safík elleni vádakat - Hoszni Mubarak majd három évtizedig uralkodó államfő jobb keze, utolsó kormányfője - s most Morszi perén ülésezik" - mondta az iszlamista szervezet szóvivője.
Hosszú utat járt be Mohammed Morszi. Lassan kúszott fel a korábban főleg társadalmi munkásságáról ismert Muzulmán Testvériség ranglétráján, mire 1995-ben bekerült a vezetői tanácsba. Nem sokkal később bebörtönözték, a 2011-es forradalom során kialakult zűrzavarban szabadult (vélhetően a palesztin Hamász és libanoni Hezbollah fegyvereseinek segítségével). A 2012-es elnökválasztáson nem Morszi volt a Testvériség pártjának elsődleges jelöltje, ezen apróságon azonban felülemelkedett. Június 30-án Egyiptom első demokratikus elnökévé választották. Egy éves vezetése jogkörének túllépéséről, hatalmának bebetonozási kísérletéről, s az alatta szolgáló iszlamista kormányzat inkompetenciájáról híresült el. Tavaly nyáron pattant el a húr, tömegtüntetések törtek ki, s ennek nyomán a hadsereg július 3-án eltávolította őt posztjáról. Azóta is ismeretlen helyen tartják fogva, családja és védői csupán egyszer látogathatták.
Ugyan a Morszi, valamint a Muzulmán Testvériség vezetősége elleni vádak vélhetően valós alapokon nyugszanak. Mégis épp az a hadsereg és az általa felállított átmeneti kormány ítéli el, amely maga is békés tüntetők közé lövetett 2011-ben, illetve a tavalyi, iszlamista elnök melletti megmozdulásokon. A tábornokok, akik kiszivárgott hangfelvételek alapján a jövő héten népszavazásra bocsátott alkotmánynak köszönhetően mentességet élveznek majd.