Mint ismeretes, az egyoldalú banki kamatemelésekről és az árfolyamrésről nem rendelkezett a Kúria, az ezzel kapcsolatos jogegységi döntésről megvárja az Európai Bíróság legkorábban február 12-én várható iránymutatását.
A devizahitelezés nem vágható át gordiuszi csomóként, egyetlen mozdulattal - véli a Kúria elnöke. Elmondása szerint nem volt szándék, hogy jelzést adjon a törvényhozóknak, mely pontokon kellene rendezni a kérdést. "A jogalkotók nagy tapasztalatú emberek, a Kúria elnökének üzenete nélkül is tudják, mit kell tenniük". Más a mostani helyzet azokhoz képest, amikor a Kúria már tett jogszabály-módosítási javaslatot.
A Kúria máskor tett már jogszabály-módosításra javaslatot, ám ez egy egészen más helyzet, itt többféle alternatíva közül kell dönteni, és az alaptörvénnyel ellentétesnek tartaná, ha a Kúria jogalkotói szerepet vállalna ebben az ügyben. Arról, hogy a jelenlegi árfolyamon vagy a felvételin kell-e elszámolni a devizahiteleket, Darák szerint egyelőre nem lehet beszélni, nem született ugyanis még jogerős döntés ebben a kérdésben, márpedig a Kúria csak ezek alapján hozhat döntést.
A Kúriáétól élesen el nem térő, "fogyasztóbarát szemlélettel" rendelkező Európai Bíróság döntése alapján tavaszig elkészülhet a Kúria jogegységi határozata az eddig hiányzó pontokról is, "de akkor sem állunk meg, ha szükséges megyünk tovább.”
