Nemcsak Nagy-Britanniában, Németországban is aggodalommal fogadták, hogy január elsejétől az EU teljes területén lehetővé vált a munkavállalás a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárai számára. A tegnapi kormányülésen is ez volt az egyik fő téma. A síbalesetéből lábadozó Angela Merkel részben emiatt is ragaszkodott ahhoz, hogy ő irányítsa a kabinet ülését.
Németország és az unió legszegényebb országa, Bulgária között különösen nagyok a gazdasági, illetve jövedelembeli különbségek. Miközben a németeknél a minimálbér elérheti a 836 eurót, Bulgáriában ez mindössze 150 euró. A Süddeutsche Zeitung közlése szerint 2013 októberének végén 262 ezer román és 144 ezer bolgár élt Németország területén.
A munkaügyi intézet, az IAB tanulmánya szerint az itt élők munkakörülményei, illetve a hazautalt pénz figyelembevételével nem lehet kijelenteni azt, hogy csak a szegények vándorolnának Németországba. Bár a román és a bolgár bevándorlók átlagban kevésbé szakképzettek másoknál, könnyebben találnak munkát, mint sok más nemzetiség. A két ország médiumaiban nagy elégtétellel idézték a Guardian cikkét, amely szerint semmi sem valósult meg a brit politikusok által jövendölt román-bolgár invázióból.
Húsz éve nem érkezett annyi bevándorló német területre, mint 2013-ban – derül ki a szövetségi statisztikai hivatal tegnap közzétett adataiból. Németország lakosságszáma három éve folyamatosan nő, tavaly év végén 80,8 millió állampolgára volt az országnak, ami 300 ezerrel több a 2012. évinél. A növekedés oka egyértelműen a bevándorlás.
Tavaly több mint 400 ezren telepedtek
le Németországban. Különösen Közép- és Kelet-Európából, valamint az adósságcsapdába került mediterrán államokból érkeztek sokan. A legtöbben Lengyelországból jöttek, a további
sorrend: Románia, Olaszország, Magyarország és Spanyolország.
Németországban hatalmas vihart kavart a kereszténydemokrata Elmar Brok témával kapcsolatos kijelentése. Az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, azokat a bevándorlókat, akik csak szociális okok miatt jönnek Németországba, ki kell utasítani. Arra is utalt, elő kell teremteni a technikai lehetőségét is annak, hogy ne is térhessenek vissza az országba. Victor Ponta meglehetősen élesen reagált a kijelentésre, amely szerinte a nácizmust idézi. Brokot felelőtlen, demagóg, populista politikusnak nevezte.
Szólásra jelentkezett Horst Seehofer, a CSU elnöke, bajor kormányfő is, aki szintén úgy vélekedett, ki kell utasítani az országból azokat, akik visszaélnek a szociális támogatásokkal. Úgy véli, három hónapos türelmi időszakot kell bevezetni, s a bevándorlók csak ez után élvezhetnék a szociális támogatási rendszer előnyeit.
A nagykoalíció kisebbik pártja, a szociáldemokrata SPD egy ideig megpróbált kimaradni a vitából, ám a kérdés a koalíció egyik legfontosabb témakörévé vált. Sigmar Gabriel, a párt elnöke azt közölte, megengedhetetlen a románok és a bolgárok diszkriminálása. Ugyanakkor hozzátette, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy néhány német nagyváros számára milyen gondokat jelent a szegények bevándorlása. Tavaly novemberben 16 német város kért gyorssegélyt arra hivatkozva, hogy csak a különtámogatással tudnak megbirkózni a bevándorlással.
