Görögország január 1-én vette át a soros elnöki posztot Litvániától, és a következő fél évben a görögök szabják meg az uniós menetrendet. Szamarasz kormányfő korábban közölte, Athén "ambiciózus, de megvalósítható" programot tűzött ki maga elé a következő hat hónapra, a gazdasági növekedés ösztönzésére, a munkanélküliség, különösképpen a fiatalkori állástalanság csökkentésére, illetve az illegális bevándorlás visszaszorítására koncentrálnak majd a soros elnökség idején. Evangelosz Venizelosz külügyminiszter úgy vélte, a következő fél év a válságból kilábalás kezdetének időszaka lehet Európa és Görögország számára is.
Athén a gazdasági nehézségek miatt a költségeket tekintve történelmien visszafogott soros elnökséget tervez. A görög pénzügyminisztérium abból indul ki, hogy az összköltségek alig haladják meg a 30 millió eurót. Más források 50 millió euróról szólnak. Nem könnyű pontos költségvetést készíteni, hiszen nem várt kiadások is közbejöhetnek. Csak összehasonlításképp: 2011 első félévében a magyar soros elnökség összköltségei elérték a 80 millió eurót, míg az osztrák, a finn a portugál, illetve a szlovén rendezvény is meghaladta a 70 milliót. Franciaország az abszolút rekorder: Nicolas Sarkozy elnöksége idején, 2009 második félévében 175 millió euróra taksálták az elnökségre fordított összeget.
Athén igyekszik elkerülni a felesleges utazásokat. A miniszterek tanácsa mintegy 140 eseményének mindegyikét a fővárosban rendezik meg. A meghívott vendégek így nem gyönyörködhetnek majd a tengerpart szépségeiben. Görögország azonban más módon is minimalizálja a kiadásokat. A központi költségvetésből ugyanis csak a tagországok külügyminisztereinek és egy kísérőjének költségeit vállalják át.
