Az új választási törvény értelmében a Magyarországon bejegyzett 13 kisebbségnek lehetősége nyílik képviselőket, illetve szószólókat juttatnia a parlamentbe, amennyiben a választások előtt az adott nemzetiséghez tartozók regisztrálják magukat.
A regisztrációs űrlapokat a napokban postázta minden háztartásba a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Azért nem minden választópolgárnak, mert maga a kísérőlevél is inkább az online jelentkezést preferálja, és az űrlap is másolható. Csakhogy az internetes regisztráció a jelenlegi formájában nem nyújt elegendő garanciát az esetleges visszaélések ellen.
Az online jelentkezés néhány klikk után kész. A lakcímkártyán meglévő adatokon kívül szinte semmit nem kérnek, ráadásul akár a lakóhelytől eltérő értesítési címre is kérhető a regisztráció visszaigazolása, így extrém esetben csak a választófülke előtt szembesül majd a hoppon maradt polgár, hogy mondjuk a tudta nélkül romaként vették lajstromba. Az új szabályok értelmében mindez korlátozást is jelent, hiszen a nemzetiségiként regisztrált szavazó nem voksolhat pártlistára.
Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai részvételi jogi szakértője szerint a jelenleg elérhető névjegyzékkel kapcsolatos kérelmezési eljárások közül háromféle eljárás nyújt kielégítő garanciát a választások tisztaságának megőrzésére: a személyes regisztráció, az aláírással ellátott és postára adott űrlap, internetes regisztráció esetén pedig előzetes személyazonosítást igénylő Ügyfélkapu-rendszeren keresztül benyújtott kérelem éri el a minimális biztonsági küszöböt.
A szakértő szerint az online regisztráció menete nem csak a kisebbségek esetében aggályos, hanem várhatóan például a külképviseleti szavazás során is ugyanez lesz a helyzet, és a lakcím-átjelentkezés űrlapja is hasonlóan nyújtható majd be, mindezek veszélyeztetik a választás tisztaságát.
Az online regisztráció esetében semmivel sem nagyobb a visszaélés lehetősége, mint a levélben regisztrálás során. Mindkét módszer alkalmazásakor olyan személyes adatokat kell megadni (pl. személyi azonosító, anyja neve, születési hely), amelyeket csak az adott választópolgár ismerhet – nyilatkozta a Roma Sajtóközpontnak a Nemzeti Választási Iroda főosztályvezetője. Listár Dániel arra a kérdésre, hogy mi szükség van az aláírásra a nyomtatott kérdőíven, ha az online verzióban azt nem kérik, azt a választ adta: „az aláírás célja az, hogy a választópolgár igazolja, hogy az adatai megfelelnek a valóságnak, nem pedig az, hogy azt ellenőrizzük.”
Mindenesetre nem kell bonyolult hacker-programok írásával bíbelődnie az egyszeri adathalásznak: a napokban több kisebbségi önkormányzat vezetője is jelezte a Roma Sajtóközpontnak, hogy magukat az ORÖ küldötteinek kiadó emberek jelentek meg az állami közfoglalkoztatási képzéseken, és munkaügyi segítségnyújtás ígéretével különböző, személyes adatokat tartalmazó űrlapokat töltettek ki a résztvevő romákkal. Soroksáron és Kispesten például az elmúlt napokban jártak az ORÖ-re hivatkozó aláírásgyűjtők, a munkával kecsegtetett emberek pedig készséggel kitöltötték és szignózták a kérdőíveket.
Szerettük volna megtudni, hogy valóban van-e köze az ORÖ-nek az adatgyűjtéshez, és ha igen, mi célból, és hogyan kezelik a szenzitív adatokat, a szervezettől azonban többszöri próbálkozás után egyelőre nem kaptunk érdemi válaszokat.
Az országos roma képviselet a többi kisebbségi önkormányzathoz hasonlóan várhatóan szintén indít jelölteket a parlamenti választáson. Becslések szerint mintegy 25-30 ezer regisztrált roma voks szükséges, hogy az ORÖ-t vezető Fidesz szövetséges Lungo Drom nemzetiségi jelöltet is bejuttasson a parlamentbe.
