Domokos László erről annak kapcsán beszélt, hogy három esztendeje az ÁSZ már vizsgálhatja az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő társaságokat is. Ezzel a lehetőséggel élve az ÁSZ a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél folytatott ellenőrzést.
Ennek legfontosabb megállapítása az, hogy az önköltségszámítás szabályozásának hiányosságai miatt 2008 és 2012 között az adózott eredmény kiszámítása nem volt szabályszerű, átlátható, elszámolható, márpedig így az árképzéshez szükséges előkalkuláció nem volt megalapozott.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2014. évi büdzsét a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte. Ahhoz, hogy ez a lakosság számára nyújtott közszolgáltatások árának csökkentése révén megvalósuljon, arra van szükség, hogy az ezt alátámasztó árképzés az egyes szolgáltatóknál megvalósuljon. Egy 2011-től érvényes jogszabály szerint az ÁSZ megvizsgálhatja, hogy a legalább 50 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő cégeknél mindez megvalósul-e?
Domokos László tegnap arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az FKF, bár betartotta a jogszabályokat, ám a társaság árképzése közgazdaságilag vitatott. Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy nem tudják megítélni, hogy jó-e az FKF árképzésének rendszere, mert ennek nincsenek meg a feltételei.
Ennek háttere az – jelentette ki Domokos László –, hogy a vállalat gazdálkodásában nem részletezte és különítette el a közvetlen önköltség tételeit, ezért ennek elszámolása nem volt átlátható, s nem lehetett kideríteni az árképzéshez szükséges előkalkulációt sem, és – ami az ÁSZ esetében különösen fontos – nem biztosította az elszámoltathatóságot.
Vagyis egyértelműen nem derült ki, hogy például a szemétszállítás önköltsége mennyi is, s így az sem mondható meg, a lakossági ügyfelek sokat vagy keveset fizettek a cégnek. Az FKF egyébként a saját önköltség-számítási szabályait sem tartotta be. Klinga László, a vizsgálat vezetője arra a kérdésre, hogy akkor mi határozta meg az alkalmazott díjat, azt válaszolta, hogy a Fővárosi Közgyűlés döntése.
Mindehhez Domokos László annyit fűzött hozzá, hogy az FKF működése jogilag ugyan megfelelt a díjkalkuláció szabályainak, de közgazdaságilag ez nem jelenthető ki. Minimális javulás - legalábbis, ami a társaság éves üzleti tervének nem megalapozottságát illeti, azért már tapasztalható volt, ugyanis az önkormányzat a társaság 2012-re vonatkozó üzleti tervét négyszer küldte vissza.
Az FKF gazdálkodására jellemző volt, hogy a közgyűlés rendelete alapján a hulladékszállítás díjtételeinek fele volt az érvényesíthető kedvezmény abban az esetben, ha az ingatlant csak két személy lakja. Ennek a kedvezménynek a mértéke 2008 és 2012 között 2,9 milliárd forint volt, vagyis ekkora bevétel nem folyt be a fővárosi cég kasszájába. Az FKF azonban a költségek kompenzálását nem kezdeményezte.
Az ÁSZ megállapításai azért is tanulságosak, mert - szakértők szerint -, amint ez feltételezhető volt, a kormány semmiféle előzetes kalkulációt nem kért be a közszolgáltatóktól, amikor a rezsicsökkentések mértéről döntött, és aligha lesz ez másként a kormány által hamarosan bejelentendő harmadik rezsicsökkentési fordulóban sem. Az ÁSZ ellenőrzéséből az is világosan kiderül, hogy az FKF-nél nemcsak előzetes, hanem utókalkulációt sem végeztek.
Így soha nem derült ki, hogy helyesek voltak-e az árak. Domokos László úgy fogalmazott, hogy nem tudják megítélni, hogy jó-e az FKF Zrt. árképzésének rendszere, mert ennek nincsenek meg a feltételei. További 10-20 vállalat ellenőrzése után tudnak összehasonlító elemzést készíteni, amely az év végére készülhet el.
A fővárosi önkormányzat ugyanakkor az ellenőrzési jogával nem élt, az alkalmazott díjak megalapozottságát nem vizsgálta. Ugyanakkor a vezérigazgató 2008-ban 14,7 millió, 2009-ben 15 millió, 2011-ben 5,2 millió és 2012-ben 7 millió forintos prémiumot vehetett fel.
