A Népszabadság arról írt, hogy a szervezők "rövid kegyeleti szertartásnak" szánják a szovjet ostromgyűrűből kitörni akaró magyar és német katonákra emlékező rendezvényt, a pártpolitikát mellőzni akarják; ennek ellenére információink szerint a Jobbik több helyi szervezete jelezte már csatlakozását, így a párt pesterzsébeti tagozata, de kapott meghívást a dombóvári ifjúsági tagozat is. A lapnak Tyirityán Zsolt, a Betyársereg - magát nemzetiszocialistának valló - vezetője azt mondta, a "központi rendezvény" helyszíneként több terület szóba jött, ezek között van olyan is, amely nem Budapesten található.
Az elmúlt évek gyakorlata alapján ez utóbbi a Normafa lehet, a szélsőjobbosok ilyenkor egy fővárosi helyszínen, általában a Moszkva téren gyülekeztek. Azonban a szélsőjobboldali portálokon kering egy meghívó, amelyen a február 8-i időpont mellett Budapestet jelölték meg - igaz, konkrét helyszín nélkül -, és bár csak arra utalnak, hogy a gyülekező ezúttal is a fővárosban lesz - úgy tudjuk, a Keleti pályaudvarnál -, a szervezők további közlése azt jelzi: nagy előrelépést tettek az elmúlt években a rendőri akciók elkerülésére magánterületekre "kiszorult" neonácik. Azt írták ugyanis, hogy most "az összefogás jó példája mutatkozik meg, és végre magyar a magyarral karöltve rója le tiszteletét a hősök előtt". Ez csak olyan helyszínen lehetséges, ami sokak számára könnyen megközelíthető. A pontos helyszínt eddig 72 órával a rendezvény előtt hozták nyilvánosságra, ha központi helyen tartják, akkor ezt előbb kell megtenniük, hiszen akkor a rendőrségnek tudomásul kell vennie a rendezvényt. Lapunk természetesen a rendőrségtől is vár választ az ügyben. A szervezők szerint viszont olyan "bajtársak" is segítenek nekik, akiknek "szívügye, hogy ez a rendezvény tényleg nemzeti ünneppé emelkedjen".
Az mindenesetre nem kis meglepetést okozna, ha a fővárosban vonulhatnának a szélsőjobbosok: 1997-ben még a Clark Ádám térről vonultak a Várba, egy évvel később a Kapisztrán téren gyűltek össze, ám 1999-ben a megemlékezést követően Angyalföldön már rohamrendőrökkel csaptak össze a részt vevők. A 2000-es években pedig rendszeresen a Hősök terén tartották akciójukat a szélsőjobboldaliak az azóta feloszlatott Vér és Becsület szervezésében.
Miközben a Betyársereg aktívan szervezi a becsület napját, a szervezet egyik tagja aktív szereplője a lesencetomaji Kalasnyikov-ügynek, melynek már legalább két gyanúsítottja van. Ismeretes, tavaly július 31-én este két autóban hétfős társaság tartott Sümegről Lesencetomajra. A rendőrségi ellenőrzés során az egyik csomagtartóból egy AK-47-es gépkarabély, száz lőszer, valamint több baseballütő került elő. Bár a hivatalos közlés szerint ez rutinellenőrzés volt, a Népszabadság úgy tudja, a rendőrségnek volt olyan információja, hogy romák elleni rasszista akció készül. A megállított társaság tagjai között volt Dézsi Kornél, a Sümegiek a Nemzetért Egyesület elnöke, Király Krisztián, az Új Magyar Gárda Veszprém megyei "kapitánya", valamint a Betyársereg jelképét magára tetováltató, a Jobbik sümegi szervezetének megalapításában is részt vett Bognár Ákos. Ő volt az, aki először azt vallotta, hogy a fegyvert előző nap kutyasétáltatás közben találta, és azt a többiek tudta nélkül rakta a csomagtartóba. Ám miután az újságok beszámoltak az esetről, módosított a vallomásán: eszerint a fegyvert egy sümegi ismerősétől, J. Mihálytól kapta. Bár Bognár előzetes letartóztatásba került, azóta már lakhelyelhagyási tilalom alatt áll, rövid előzetes után pedig J. Mihály került házi őrizetbe. A lap úgy tudja, hogy J. Mihály igazolta Bognár verzióját, ugyanakkor J. azt is állította, hogy a fegyvert nem messze Sümegtől találta.
