Csehország;kormányalakítás;

- Megalakult a cseh kormány

Stabil és átlátható kormányzást, valamint a gazdasági növekedést és a szociális biztonságot erősítő intézkedéseket ígér az új cseh kormánykoalíció, amely hétfőn alakult meg Prágában.

A közös kormányzási szándékról szóló koalíciós szerződést a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), az Igen (ANO) mozgalom és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) elnöke, Bohuslav Sobotka, Andrej Babis és Pavel Belobrádek hétfőn délután írta alá a képviselőházban.

A hárompárti cseh kormányoldalnak a 200 tagú parlamenti alsóházban együttesen 111 képviselője lesz. Az októberi előre hozott képviselőházi választáson győztes CSSD 50, a második helyen végzett Igen 47, míg a KDU-CSL 14 mandátummal rendelkezik.

A koalíciós szerződés két részből áll: az első rész a koalíciós pártok célkitűzéseit fogalmazza meg, amely a jövőbeni kormányprogram alapját fogja képezni. A második rész a kormányzati tárcák elosztását rögzíti a pártok között.

"A most megalakult koalíció kész vállalni a kormányzati felelősséget" - nyilatkozta a dokumentum aláírása után Sobotka. "Meggyőződésem, hogy a koalíció programja realista. Megvalósítása a Cseh Köztársaság számára pozitív változásokat eredményezne" - szögezte le. Sobotka bejelentette: az aláírt dokumentumot személyesen kívánja átadni Milos Zeman köztársasági elnöknek, akinek ezt követően az alkotmány szerint lépnie kell. Az államfőnek ki kellene neveznie az új kormányfőt, majd annak javaslatára az új kormányt.

"Úgy vélem, hogy az elnöknek haladéktalanul lépnie kell, mert a képviselőházban megvan a kormányalakításhoz szükséges stabil többség" - jelentette ki a politikus. Hozzátette, hogy a miniszteri tisztségekbe jelöltek névsorát hivatalosan csak a kormányfő adhatja át az elnöknek.

Az új kormánykoalíció még a karácsonyi ünnepek előtt véglegesítette a minisztériumok vezetőire tett javaslatát, amelyet mindhárom tömörülés elnöksége is jóváhagyott. A jövendő cseh kormánynak 17 tagja lesz (CSSD 8, Igen 6, KDU-CSL 3). Helyi megfigyelők ezen a téren problémákra számítanak. Kiszivárgott értesülések szerint Sobotka és Zeman pénteki találkozóján, amelynek fő tárgyát a miniszterjelöltek képezték, állítólag éles viták voltak a két politikus között.

Az államfő már korábban jelezte: nem biztos, hogy minden jelölést jóváhagy, mert a minisztériumok élén olyanokat szeretne látni, akik megfelelő szakmai tapasztalatokkal és háttérrel rendelkeznek. Zeman példaként megemlítette, hogy az ilyen kritériumok alapján például Stropnickyt nem nevezné ki a védelmi tárca élére. Sobotka néhány napja azt mondta, nem zárja ki, hogy ilyen esetben az új kormánykoalíció beperli Zemant az alkotmánybíróságon.

A hivatalos közlés szerint a CSSD a kormányfői tisztségen kívül a külügyi,  a belügyi,  az ipari és kereskedelmi,  a munkaügyi és népjóléti,  az egészségügyi és az oktatási tárcát vezeti.  Tárca nélküli miniszterként a CSSD képviselője fogja irányítani a kormány törvényalkotási tanácsát, ő egyben az emberi jogokért és az egyenlő esélyekért is felelős lesz. Ezt a tárcát Jirí Dienstbier korábbi külügyminiszter fiának szánják. A külügyminisztérium élére Lubomír Zaorálek a jelölt.  Zemannak mindkettőjük ellen kifogásai vannak.

Az Igen kapja a pénzügyi, védelmi, a regionális fejlesztési, a környezetvédelmi, igazságügyi és a közlekedési tárcát. Babis pártelnök lesz a pénzügyminiszter, s egyben a kormány gazdasági ügyekért felelős alelnöke. Védelmi miniszternek a mozgalom Martin Stropnicky volt diplomatát és színházigazgatót javasolja.

A kereszténydemokratáké a mezőgazdasági és a kulturális tárca lesz. Belobrádek pártelnök a kormány alelnöke lenne, s emellett tárca nélküli miniszterként a tudományfejlesztésért és az újításokért felelne.

A 15-29 éves magyar fiatalok 41 százaléka a közeljövőben nem szeretne elköltözni szülei lakásából – derül ki a Kutatópont által végzett, Magyar Ifjúság 2012 kutatásból. A négyévente elvégzett felmérés 2012-es hulláma szerint – amely nyolcezer 15-29 év közötti magyar fiatal megkérdezésével készült –, Magyarországon is érzékelhető az a nemzetközi folyamat, aminek hatására az önálló családalapítás későbbre tolódik.