Az új év első napjától szigorodtak az uniós tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának bizonyos szabályai. Ennek alapján az Európai Unió határain belülről érkezők nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem vehetnek igénybe munkanélkülieknek járó juttatásokat - vagyis a korábbi munkaügyi juttatások nem járnak megérkezésük első napjától. Az új szabályok szerint ha a külföldi EU-munkavállalóknak ilyen jellegű támogatásra lenne szükségük az első három hónap elteltével, akkor is legfeljebb hat hónapig kaphatják, kivéve, ha bizonyíthatóan valós esélyük van arra, hogy belátható időn belül álláshoz jutnak.
Az újonnan érkező uniós álláskeresők január elsejétől már lakástámogatást sem igényelhetnek azonnal. Ha pedig nem munkavállalás céljából érkeznek, hanem koldulnak, vagy az utcán alszanak, akkor kitoloncolhatják őket, s 12 hónapig vissza sem térhetnek, hacsak nem igazolják újbóli beutazásuk indokoltságát, például azzal, hogy van állásuk.
A tjobs.hu online álláskeresési portál decemberi felmérése szerint 2014 elején is Nagy-Britanniából, Németországból és Ausztriából érkezik a legtöbb állásajánlat a magyar munkavállalók számára - főleg gyerek- és idősgondozás, turizmus, idegenforgalom, vendáglátóipar, szállítás munkakörökben hirdetnek. Érdemes használni az EURES hálózatát, melyet azért hoztak léte, hogy megkönnyítse a munkaerő toborzást és közvetítést. Egyre több állásajánlat, és önéletrajz jelenik meg rajta, s fokozatosan kiterjesztik a gyakornoki programokra és a tanulószerződéses gyakorlati képzésekre is.
Mire is kell felkészülnünk, ha belevágunk egy külföldi munkakezdésbe? Rendkívül fontos egy angol nyelvű önéletrajz elkészítése, érdemes ismerőssel, tanárral ellenőriztetni, s több példányban kinyomtatni indulás előtt. Nem árt, ha létrehozunk egy egyszerű és nemzetközi email-címet is, amely megkönnyíti a diktált adatok megértését. Bizonyítványainkat, jogosítványainkat a londoni magyar nagykövetség segítségével fordíttassuk, hitelesítsük, ha szükséges, ahogy minél több angol nyelvű referenciát is érdemes előre begyűjteni, összeszedni. Kártyafüggetlen mobiltelefonnal érkezzünk, amennyiben lehetséges, angol SIM-kártyát is szerezzünk be: ez megkönnyíti és olcsóbbá teszi az utazás és szállás szervezését, probléma esetén az intézkedést.
Rengeteg hirdetési oldal alakult, hogy megkönnyítse a magyarok szálláskeresését, közülük az egyik legismertebb a Gumtree, ahol adott városrészre is rákereshetünk. Költségesebb, de annál biztonságosabb a helyi ügynökségek segítségével keresni albérletet. Ugyanis ez esetben hivatalos bérleti szerződés készül, míg az előre kifizetett kauciót (deposit) egy non-profit szervezet (TDS - Tenancy Deposit Scheme) tartja letétben, s maga a tulajdonos, főbérlő (landlord) sem fér hozzá.
A szállás a fővárosban egyértelműen drágább, de több is az álláslehetőség, mint vidéken. Általában 1-2 hét kauciót (deposit), és 1-2 hét lakbért (rent) kérnek el előre, de ügynökségen keresztüli bérlés esetén ez 1-2 hónap is lehet. A bérleti díj havi 600-2000 font körül mozog átlagosan, az pedig megegyezés kérdése, hogy ez tartalmazza-e a rezsit és az önkormányzati adót (council tax).
Persze ennél olcsóbban is lehet lakást, szobát bérelni, például közös konyha- és fürdőszoba-használattal.
A legtöbb HR-portál a legfontosabb tényezőnek a nyelvtudást nevezte meg. Erre utal a széleskörű kormányzati szigorítások részeként életbe lépett új tesztrendszer is: az angliai, walesi és skóciai munkaközvetítő irodák felmérik, hogy a hozzájuk forduló külföldi munkavállalók milyen álláskeresési erőfeszítéseket tettek nagy-britanniai érkezésük előtt, és azt is, hogy angol nyelvtudásuk szintje nem lesz-e akadálya foglalkoztatásuknak.
Ezzel a brit munkaügyi minisztérium szerint a valódi álláskeresőket kívánják segíteni, és kiszűrni azokat, akik csak a szociális juttatások miatt érkeztek. Több száz kérdésből álló tesztet kell kitölteni annak igazolására is, hogy életvitelszerűen tartózkodnak Nagy-Britanniában, és ha ezt is megfelelően tudják igazolni, akkor válhatnak jogosulttá jövedelemkiegészítő szociális támogatások igénybevételére. Épp ezen teszt (habitual residence test) miatt indult kötelezettségszegési eljárás az Egyesült Királyság ellen. Ugyanis az EU-állampolgárok szociális juttatásokhoz való jogának korlátozása eltér a közös uniós jogszabályoktól.
A kormányzó brit konzervatív párt elképzelései között szerepelt az a - liberális koalíciós társ által kivitelezhetetlennek ítélt - terv is, mely szerint 75 ezer főben szabnák meg a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának éves kvótáját. Nick Clegg miniszterelnök-helyettes úgy reagált, "politikailag talán népszerű lenne", ha Nagy-Britannia "Dover szikláira" kitenne egy nagy táblát "Belépni tilos" felirattal, de ezért hatalmas gazdasági árat kellene fizetni. Ha a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-munkavállalók "ma este hajóra vagy repülőre szállnának és hazamennének" egyebek mellett összedőlne a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS), és "csikorogva lefulladna" a londoni City pénzügyi központjának gépezete is.
Mint David Cameron, brit kormányfő a szigorításokat ismertetve elmondta, az új korlátozások felgyorsított bevezetésének célja az volt, hogy "kevésbé vonzó hellyé" tegye az Egyesült Királyságot azoknak az EU-bevándorlóknak, akik "idejönnek és megpróbálnak az állam nyakán megélni". Ellentmond a miniszterelnök szavainak Vince Cable, az üzleti ügyek minisztere, Nick Clegg miniszterelnök-helyettes után a kormány második legmagasabb rangú liberális demokrata tagjának nyilatkozata.
Szerinte nagyon kevés bizonyítéka van annak, hogy a kelet-európai EU-bevándorlók "kedvezményturistaként" - vagyis csak a szociális juttatásokért - érkeznének Nagy-Britanniába, ugyanakkor minden bizonyíték arra vall, hogy sokkal több adót fizetnek be a brit költségvetésbe, mint amennyit onnan szociális juttatások formájában kivesznek. Ráadásul Nagy-Britanniában a legnagyobb létszámban az Európán kívülről érkezett bevándorlók vannak, akik között több az inaktív, mint az unión belülről érkezők körében.