Választás - 2014;Áder János;

Alig három hete van az államfőnek a bejelentésre, ha a lehető legkorábbi időpontot választja FOTÓ: K2 PRESS

- Áder akár már ma határozhat

Mától bármelyik nap bejelentheti az államfő, ha április 6-ára tűzi ki a parlamenti választást, ahogy pedig múlnak a hetek, egyre több időpont "játékba kerül". Nem várható ugyanakkor Áder Jánostól, hogy sokáig húzza a döntést, hiszen korábban már utalt rá, hogy a kizárólag a Fidesznek kedvező, korai voksolás pártján áll. A rövidebb kampány hamis, álságos érv, hiszen a pártok az EP-választás miatt május 25-ig mindenképpen küzdenek majd a választók szimpátiájáért.

Áder János szerint "2014-ben már a hetedik szabad választáson íródhat tovább az ország szabadságának legújabb kori története". Az államfő múlt heti, újévi beszédét nem terhelte azzal, hogy politikai üzeneteket fogalmazzon meg a közelgő voksolásról, ám egy korábbi nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy a voksolás dátuma április 6-a lesz, éppen úgy, ahogy azt a Fidesz szeretné.

A kormánypárt ugyanis hónapok óta erőteljes kampányt folytat amellett, hogy minél korábban legyen a választás, és semmiképpen se egy időpontban az európai parlamenti (EP) voksolással. Erről már a párt több prominense is beszélt, sőt, többen el is szólták magukat a konkrét napot megnevezve.

"A regisztráció végső stádiumába érkeztünk, mivel a választásokat megelőző 15 napig lehetséges regisztrálni, tehát már nincs három hónap a regisztrációra" - mondta múlt csütörtökön Németh Zsolt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választójogosultak feliratkozási kötelezettségéről. A külügyi államtitkár személyében tehát újabb fideszes tett hitet amellett, hogy áprilisban voksolunk. Emlékezetes: lapunk írta meg elsőként még tavaly augusztusban, hogy a Fidesz vezetése külön rendezné a 2014-es két tavaszi voksolást, az országgyűlésit és az EP-voksolást, holott, mivel utóbbi május 25-én lesz, akár megtarthatnák egy napon is.

Az országgyűlési választás lehetséges időpontjai: 2014. április 6., 13., 27., valamint május 4., 11., 18., 25.
Az EP-választás lehetséges időpontja: 2014. május 25. (mindenképpen május 22-25. között)

Akkori információinkat azóta sem cáfolták, sőt, egy névtelenül nyilatkozó kormánytag április 6-át nevezte meg lehetséges időpontként az atv.hu-nak. Ezt a dátumot kotyogta ki Seszták Miklós is a parlamentben, noha a KDNP-s képviselő utólag igyekezett visszakozni. Nem úgy Németh Szilárd "rezsivédelmi" fideszes képviselő, aki a TV2 Mokka című műsorában arra a kérdésre, hogy képviselőként vagy polgármesterként politizálna-e 2014 után, azt válaszolta, "úgy néz ki, hogy az április 6-i országgyűlési választásokon fogok indulni". Azt már Orbán Viktor kormányfő is egyértelművé tette a szeptember végi Fidesz kongresszuson, hogy mindenképpen áprilisi voksolással számolnak, hiszen akkor úgy fogalmazott: "most, hét hónappal a választások előtt..."

Hivatalosan ugyanakkor az államfőnek január 6. és március 16. között kell döntenie az országgyűlési választások időpontjáról, amennyiben tehát valóban április 6-án voksolunk, akár már ma is bejelentheti a dátumot Áder. Az alaptörvény szerint a választást az előző választást követő negyedik évben, áprilisban vagy májusban kell megtartani, hagyományosan vasárnap zajlik a voksolás, az időpont pedig nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. Idén április 20-án lesz húsvét vasárnap, így Áder április 6., 13., valamint 27. között válogathat, májusban pedig 4., 11., 18., vagy éppen 25-e jöhet szóba, utóbbi időpontban az országgyűlési és az EP-választás egybeesne.

Csakhogy ez utóbbit a Fidesz nem akarja, így azt szeretné, hogy az országgyűlési voksolást minél korábban rendezzék meg Magyarországon, így elkerülve a vádat, hogy feleslegesen dobják ki a pénzt - egyenként 4-5 milliárd forintot - az alig néhány hét különbséggel rendezett voksolásokkal. A Fidesz egyik legfőbb érve egyébként éppen az volt a választási rendszer egyfordulóssá tételekor, hogy ezzel jelentős összeget spórolnak meg, ráadásul nem terhelik fölöslegesen egy megduplázott kampánnyal a választópolgárokat sem.

Csakhogy a parlamenti és az EP-választás külön rendezésével éppen hogy megduplázzák a kampányt, hiszen május 25-ig mindenképpen küzdenek majd a szavazatokért a pártok. Éppen ezért nem állja meg a helyét Áder János érvelése sem a rövidebb kampány, azaz a mihamarabbi időpont mellett. Ráadásul köztudott, hogy noha a hivatalos kampányidőszak mindössze 50 napos, a kampány már most folyik, a Fidesz ugyanis már tavaly tavasz óta aláírásokat gyűjt és fórumokat tart, a legerőteljesebb médiakampányt pedig épp a kormány folytatja a közpénzből finanszírozott ön- és Fidesz-népszerűsítő hirdetésekkel. Sőt, a kabinet pénzt és energiát nem kímélve buzdítja választási részvételre a határon túliakat is.

Valójában kizárólag a kormánypártoknak fűződik érdeke a külön rendezett tavaszi voksolásokhoz, hiszen ezzel például az uniós választási megfigyelők jelenlétét is elkerülheti az országgyűlési választás napján. Egyáltalán nem mindegy az sem, hogy az állampolgárok megkapják-e egyszerre mind a három szavazólapjukat (kettőt a parlamenti, egyet pedig az EP-választásra), vagy néhány hét múlva ismét el kell menni a szavazókörbe, ahol ismét sorba kell állni ahhoz, hogy az uniós voksoláson is kifejezzék szándékaikat a szavazófülkékben. Az EP-választásokon ugyanis éppen azért alacsony a részvételi arány hagyományosan, mert az általában későn, közvetlenül a nyári hónapok előtt van, sokan pedig ekkorra időzítik szabadságukat.

Határidők

- A választást 70-90 nappal a voksolás előtt tűzi ki az államfő, legkorábban január 6-án értesülhetünk az időpontról
- A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás befejezéséig tart
- A választási iroda legkorábban a szavazást megelőző 48. napon adja át az indulók részére a jelöltté váláshoz szükséges ajánlóíveket
- A választási értesítőt a szavazást megelőző 48. napig kell megküldeni a választópolgárok címére
- Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni
- Az egyéni választókerületi jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 31. napon kell bejelenteni
- A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt legkésőbb a szavazást megelőző 8. napon lehet kérni
- A levélben szavazók szavazási iratainak ellenőrzését az NVI legkorábban a szavazást megelőző 6. napon kezdheti meg
- A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélszavazatának "a szavazást megelőző napon 24 óráig" kell megérkezni az NVI-be, de a külhoniak a szavazás idején személyesen is leadhatják a voksaikat tartalmazó borítékot a külképviseleteken és egyes magyarországi szavazókörökben
- Az érvényes levélszavazatok számlálását nem lehet megkezdeni a szavazás napján 19 óra előtt
- A külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó lezárt urnát, s az ott levélben leadott szavazatokat a magyarországi szavazást követő 4. napig kell eljuttatni az NVI-nek
- Az NVI legkésőbb a magyarországi szavazást követő 5. napon bontja fel a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat
- Legkésőbb a szavazást követő 6. napon a helyi választási irodák megállapítják a választás egyéni választókerületi eredményét
- Legkésőbb a szavazást követő 19. napon a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja a választás országos listás eredményét

A kora hajnali legmagasabb minimumhőmérsékleti rekordok után a maximumhőmérsékleti rekord is több helyen megdőlt délután Magyarországon. Kaposváron 16 Celsius-foknál is melegebb volt vasárnap.