al-Kaida;Bagdad;áldozatok;Irak;Levantei Iszlám Állam;felekezetközi zavargások;Fallúdzsa;

John Kerry amerikai külügyminiszter Núri al-Máliki iraki kormányfővel FOTÓ: POOL/GETTY IMAGES/JASON REED

- Összeomlás szélén Irak

Irakban a felekezetközi zavargások egyre több áldozatot követelnek. Hét végén az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő erők több nyugati-iraki várost elfoglaltak, a kormánycsapatok Fallúdzsa visszafoglalására készülnek. Bagdadot újabb robbantásos merényletsorozat rázta meg. John Kerry amerikai külügyminiszter bejelentette: az amerikai kormányzat nem küldi vissza csapatait Irakba. 

Hónapok óta erősödik Irakban a kormányellenes szunnita lázadók fegyveres ellenállása, a felekezetközi villongások és szaporodó merényletek következtében a közel-keleti ország kormányozhatatlanná vált. Núri al-Máliki síita kormányfő kabinetje egyre nehezebb helyzetben van. Szombaton teljes egészében az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű dzsihádista szervezet kezére került Fallúdzsa városa.

A terrorszervezet legerősebb Anbár tartományban, múlt hét végére több körzet felett is megszerezte az ellenőrzést Ramádi városában is. A két nyugat-iraki városban múlt hétfőn robbantak ki a harcok azt követően, hogy a hatóságok felszámolták a kormány ellen tüntető szunniták egy sátortáborát Ramádiban. A kabinet decemberben bejelentette, fel fogják számolni az anbári ellenállást, ugyanis bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy az ottani szunnita szélsőségesek Szíriából kapnak modern fegyvereket és utánpótlást.

Miközben vasárnap az iraki biztonsági erők arra készültek, hogy visszafoglalják a szélsőségesektől két kulcsfontosságú várost, Fallúdzsát és Ramádit, Bagdadban újabb véres merényletsorozat történt. A robbantások összességében 20 halálos áldozatot követeltek, 52 személy súlyosan megsérült. Hírügynökségi értékelések szerint a bagdadi támadások célja, hogy eltereljék az átfogó támadásra készülő biztonsági erők figyelmét.

Kormányzati bejelentések szerint a Fallúdzsa visszafoglalását célzó hadművelet azonban folytatódik. Elegendő időt biztosítanak a lakosságnak a település elhagyására, majd megindítják a támadást. Tervek szerint két-három napot vesz igénybe, amíg megtisztítják a két várost a szélsőségesektől. A hadműveletet kormánybarát szunnita törzsek irányítják, a hadsereg csak légi fedezetet biztosít és logisztikai segítséget nyújt.

A közel-keleti látogatáson tartózkodó John Kerry amerikai külügyminiszter az iraki fejlemények kapcsán közölte: az amerikai kormányzat nagyon aggódik, de nem mérlegeli a csapatok visszaküldését Irakba. 

Iszlamista viszály Szíriában
Egymást ölték hét végén a szíriai felkelők különböző csoportjai. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) kötelékébe tartozó fegyveresek érzékeny vesztességet szenvedtek, több társukat megölték és mintegy százat foglyul ejtettek korábbi szövetségeseik. A harcok pénteken kezdődtek az ILIÁ és három lázadószövetség között. A viszályt a csoport tagjainak kegyetlenségei, a nem iszlamista felkelők elleni gyilkosságaik okozta. Vasárnap az ILIÁ ultimátumban követelt tűzszünetet. Ha 24 órán belül nem érnek véget az ellenük irányuló támadások, a csoport nem védi tovább Aleppót a hadsereggel szemben, közölték.

Az amerikai diplomácia vezetője szerint Washington bízik abban, hogy a Máliki-kormány és a kormánnyal szövetséges törzsek képesek visszaszorítani az al-Kaida helyi csoportjait. Kerry az Iraki és Levantei Iszlám Állam dzsihádista szervezetet "a térség legveszélyesebb szereplőjének" nevezte.

Az Egyesült Államok támogatja Irak küzdelmét a terrorcsoportok ellen, de "ez az ő harcuk" - fogalmazott. Az amerikai katonák kivonulása óta Irakban megerősödtek a terrorcsoportok és egyre gyakoribbá váltak a törzsi, felekezeti villongások illetve merényletek.

Az ENSZ iraki missziójának jelentése szerint hosszú idő óta 2013 volt a legvéresebb év Irakban: 7818 civil vesztette életét merényletekben, a biztonsági erők embereivel együtt pedig 8868.

Lankad az ukrajnai kormányellenes, integráció párti tiltakozás, az ellenzéki együttműködés repedései is kezdtek megmutatkozni.