Tán vakok lehettek, akik nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Tán túlságosan szabálytalan alkat volt, nem a szokásos, szép szál, hú de macsós legény, öblös hanggal. Talán ványadt intellektuellnek nézhetett ki. Geodéta mérnöknek így is jónak találtatott. El is végezte a műszaki egyetemet, és becsülettel lediplomázott. De a színjátszás nem hagyta nyugodni. Az ELTE meghatározó csapatában, az Universitas Együttesben nem csupán a szakmát, hanem eszmeiséget is tanult. Hihetetlen odaadást. A társadalomra való hatni akarás örökös és múlhatatlan szándékát. Azt, hogy a színház jóval több egy-egy produkciónál, hathat kisebb és nagyobb közösségekre, még politikai tényezővé is válhat. Energiákat nem kímélve, lázasan nekifeszülve, akár éjjel-nappal kell csinálni, összetartó csapatot szervezve. Azóta is az az Egyetemi Színpad, ahol az Universitas működött, Jordán számára a színházcsinálás alfája és omegája. Azt keresi, azt akarja megvalósítani mindenütt.
Az első ilyen hely volt számára az amatőrökből is alakult, és az alternatív lét előnyeit hivatásos körülmények között is őrizni akaró 25. Színház. Kis közösség volt ez, de hittek benne, hogy színházzal meg lehet váltani a világot, és ennek a hitnek egyik emblematikus alakja volt Jordán, ahogy emblematikus előadása A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála, naná, hogy Jordán címszereplésével. A Don Quijote történet sajátos átirata volt ez, melyben elképesztő akarás, lendület mutatkozott, Jordán arcán olyan tiszta naivitás tükröződött, amilyen csak lehetséges, de akkora eltökéltség is, amivel valóban hegyeket lehetett megmozdítani. Végre hivatásos színész lehetett már, és ennek a lehetőségnek olyan felszabadító ereje volt számára, olyan mérvű nekigyürkőzést, hitet jelentett, hogy az bámulatosan megmutatkozott az alakításában. És még valami érződött, ami igencsak szükséges is ehhez a szerephez, hogy mekkora fantaszta, ami azóta is jellemző rá. Imád nagyot álmodni. Aztán meg is akarja valósítani azt, ami a lehetetlenséggel határos. Legfeljebb számtalanszor megüti magát, sebeket kap, de aztán újra és újra nekirugaszkodik, hogy megpróbálja megint, ami előszörre, harmadszorra nem jött össze, vagy friss álom kergetésébe kezd. Akkor került Kaposvárra, amikor a színház fénykora volt, és ez sok tekintetben az ő színészi fénykorává is vált, elsőrangú rendezők irányításával. Aztán, amikor Pesten a Merlin alapítója lett, a színészetnél már jobban izgatta az egész színház működése, illetve az, ami az Egyetemi Színpadon vált vérévé, hogy a produkciókon túl hogyan lehet igazi találkozóhellyé, mindenféle hathatós esemény terepévé változtatni azt, amit már sikerült létrehozni. És sok minden létre is jött ebből, például az akkori feleségével Lázár Katival színiskolát is vezettek itt, de már ez is kevésnek bizonyult.
Kipattant a fejéből, milyen jó lenne országos méretű találkozót létrehozni, a már ellaposodó, minden évben másutt megrendezett színházi fesztiválokból. Ritka módon úgy sikerült meghonosítania a Pécsi Országos Színházi Találkozókat, hogy ehhez anyagi szempontból is mindkét politikai oldal hozzájárult. Konszenzusteremtő személyiség, mondták róla többen, ezért biztatták azzal, pályázza meg a Nemzeti direktori posztját. Működőképessé tette a társulatot éppúgy, mint a közel sem ideális épületet. Szintén úgy képzelte, hogy becsempészi az Egyetemi Színpad szellemiségét. Ígéretet kapott, ahhoz, hogy agorát teremthessen ott, beépítik az amúgy is használhatatlan, a színház oldalában lévő, szabadtéri színpadot. Átverték. Kissé elment a kedve. Érezte, hogy jó színházat csinál, de nem kiemelkedőt. Nyugodtabb munkakörülményekre, valami újra vágyott, a következő ciklusra nem pályázott. Állandó társulatot teremtett, ott ahol nem volt, Szombathelyen. És persze megint előkerült a misszió jelleg is, például stadionnyi fiatal mondott egyszerre verset a városban. De Jordán nem tűnt el Budapest színházi életéből sem. A Rózsavölgyi Szalonban például három nagyon különböző produkcióban is szerepet vállalt. Az egyikben, a Széllel szembe címűben, egymaga áll a pódiumon. Elirigyelte a stand up műfaját az ifjaktól, mondván, neki is van egy rakat humoros története. Csíkos trikóban, kópés elevenséggel, kifogyhatatlan élvezettel ontja magából a sztorikat, és nagy rafináltan, mintha ezek részei lennének, köztük hozzáillő verseket is mond. Mániája a versmondás. Valószínűleg pályája egyik csúcsa, hogy József Attila Szabad ötletek jegyzéke című naplóját olyan halkan, annyira bensőségesen, magába révedre, és dermesztően mélyre ásva motyogja el egy sajátos esten, hogy ezt csak úgy hallhatjuk, ha fülhallgatón át közvetítik nekünk a hangot. De tanúja voltam annak is, amikor a Pécsi Országos Színházi Találkozó megnyitóját erőteljesen hangoskodó tüntetők nem engedték elkezdeni. Többen is próbálták lecsitítani őket, de senkinek se sikerült. Jordán kiállt, és elmondott egy a szituációhoz illő József Attila költeményt, és mindenki elcsendesült. A művészet kézzelfogható erejére ritkán látni ilyen gyönyörű példát. Az is szép volt különben, ahogy minden ellenségeskedés, döccenő nélkül, utódjának, Alföldi Róbertnek átadta a stafétabotot a Nemzetiben. És most szép, ahogy együtt is játszik Alföldivel a kétszemélyes Az utolsó órában. Jordán a halála előtt álló Freud, notórius istentagadó, Alföldi szintén szakmabeli professzor, aki viszont istenhívővé vált. Bemutatót tartanak abból, hogyan vitatkozhat két alapvető dolgokban egyet nem értő ember fölhevülve, de egymást végig tisztelve, és a diskurzust abszolút élvezve. Jordán mer nyolcvan felüli beteg emberré válni, szinte összeaszottá válik az arca, olyan, mint a maga árnyéka, de ott van benne a szellem kiolthatatlan tüze. A harmadik Rózsavölgyibeli alakítás a legfrissebb, a Tisztelt hazudozó! című darabban. A szerelmi levelező Shaw-t adja, aki ugyancsak eljut a halálig. Ezúttal Molnár Piroska a remek partnere, akivel már a kaposvári időkben összeszokhattak.
Jordán remek passzban van színészileg, és direktorként pedig második ciklusát tölti Szombathelyen. Fiatalkori megszállottsága változatlan. És már a kiváló színésznővé lett lány Jordán Adél is továbbviszi a tüzet.