Hatálya második évét sem úszta meg a Fidesz-KDNP húsvéti alkotmánya, 2013-ban többször is új formát öltött a szöveg. Pedig már 2012-ben, abban az évben, amikor a "gránitszilárdságú" alaptörvény életbe lépett, három egymást követő alkalommal módosították. A tavalyi év ráadásul az úgynevezett átmeneti rendelkezések Ab általi megsemmisítésével ért véget. Emlékezetes: a kormányváltást követően sebtében megalkotott, 2011 áprilisában elfogadott új alkotmányszöveget már annak hatályba lépése előtt módosítani akarta a kabinet az alaptörvény átmeneti rendelkezéseivel. Ez a jogszabály összesen 32 cikket tartalmazott, melyek közül mindössze 3, s ezeken belül körülbelül 19 passzus volt igazi hatályba léptető rendelkezés, a többi szakasz nem bizonyult átmenetinek. E törvényt 2011 novemberében nyújtották be, s december 30-án fogadták el úgy, hogy az alaptörvénnyel együtt életbe lépett 2012. január 1-jén.
De már tavaly április 17-én az alaptörvény első módosítását kezdeményezte a kormány. Matolcsy György javaslata nem csupán arról rendelkezett, hogy az átmeneti rendelkezések az alaptörvény részét képezi, de további négy ponton is belenyúlt az eredeti szövegbe. Szeptember elején újabb módosítással álltak elő, amelyet néhány héttel később visszavontak. Az alaptörvény "valódi" második módosítása szeptember 18-án kerül a parlament elé, novemberi elfogadásakor pedig két újabb cikk, 7 passzus, s a választási regisztráció állampolgári kötelezettsége is szerepelt benne. A november 9-én kihirdetett módosításon alig száradt meg a tinta, amikor a kormány újabb javaslattal állt elő, amelyet december közepén el is fogadtatott. Az alaptörvény 2012. december 22-én hatályba lépett, harmadik módosítása négy ponton - a földtörvényt sarkalatossá tévő passzusokkal - egészítette ki a szöveget.
Csakhogy tavaly december végén formai okokból, tartalmi vizsgálat nélkül alkotmányellenesnek találta az átmeneti rendelkezéseket az Ab. Pedig korábban a kormányoldal az alaptörvény szövegét kiegészítette azzal, hogy ezek szabályok is az alkotmány részét képezik. Ezért újabb javaslattal álltak elő: a február 8-án benyújtott, negyedik alkotmánymódosítás 23 cikkel, csaknem 150 ponton változtatott az alaptörvényen - több tucat, az Ab által alkotmányellenesnek talált szabályt írva bele. Ezek között volt az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetősége, az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolása, a hajléktalanok hatósági üldözésének lehetősége, a gyermektelen, az élettársként élő és az azonos nemű párok kirekesztése a család fogalmából, a szólás- és véleményszabadság korlátozásának lehetősége, a tisztességes politikai kampány korlátozása és az ügyáthelyezések lehetősége. Sőt, a negyedik alkotmánymódosítás lehetővé tette, hogy kétharmados többséggel bármit bele lehessen írni az alaptörvénybe, hiszen azt tartalmi szempontból az Ab már nem vizsgálhatja felül.
A negyedik módosítás kétség kívül az eddigi "legmélyebb" sérelme az alaptörvénynek, hiszen 14 oldallal bővítette az addig összesen 32 oldalas szöveget. Noha a módosítás elfogadása ellen a hazai ellenzék, civil és szakmai szervezetek, az Európai Unió több szerve, valamint az Európa Tanács (ET) és az Egyesült Államok kormánya is tiltakozott, a kormányoldal átvitte javaslatát. Áder János államfő pedig mérlegelés nélkül aláírta, annak ellenére, hogy többek közt Szabó Máté akkori ombudsman és Sólyom László volt államfő is ennek ellenkezőjére kérte. Mindezt jelentős nemzetközi visszhang és komoly uniós aggodalom fogadta, az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso még márciusban, majd pedig április közepén levelet is írt emiatt Orbán Viktornak.
Az uniós kritikákra a kormány minden kompromisszumot elutasító válaszokat adott, többször hangoztatva: nincs szükség újabb alkotmánymódosításra. Majd Martonyi János külügyminiszter váratlanul bejelentette, a három kifogásolt pontból kettőt hajlandó korrigálni a kormány, így kikerül az alaptörvényből a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége, illetve a nemzetközi bíróságok ítélete nyomán kivethető rendkívüli adókról szóló passzus. A végül csak szeptemberben tárgyalni kezdett - teljesen megváltoztatott - ötödik alaptörvény-módosítás már tartalmazta a közmédiára korlátozott kampányszabályok lazítását, ám a nemzetközi szervezetek aggályait csak részben korrigálta. Az ötödik módosító október 1-jén lépett hatályba.
Mániás átírások
A "régi" alkotmányt az Orbán-kormány 2010 májusában történt hivatalba lépése után 12-szer módosították 2012. január 1-ig. Beleírták például, hogy 200 fős a parlament, hogy nem csak az önkormányzati képviselők közül lehet alpolgármestereket kinevezni, hogy miként választják az Ab tagjait, hogy mit tekintenek közszolgálati médiaszolgáltatásnak, s hogy azt "független" közigazgatási hatóság felügyeli. Az alkotmányt egészítették ki a "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek" visszaszerzésére irányuló passzusokkal is, sőt, ide írták bele azokat az utóbb Borkai Zsolt fideszes politikus miatt módosított rendelkezéseket, melyek szerint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak választáson. A régi alkotmányt módosították sürgősséggel, hogy korlátozhassák az Ab jogkörét a költségvetést érintő ügyekben, valamint hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jogot adhassanak. Változtattak a rendszerváltáskor létrejött alkotmányon, hogy elvehessék a rokkantnyugdíjakat, valamint hogy 15 tagúra bővíthessék a korábban 11 egy fős Ab-t. De ezzel sem ért véget az alkotmány módosítása, hiszen még egy hónappal az új alaptörvény hatályba lépése előtt is kétszer változtattak a szövegén.
