Mikulás napján, december 6-án a kívülállók nyugalmával, karosszékből nézhettük a jövő évi, brazíliai labdarúgó vb sorsolását. Persze, ennél nagyobb izgalmakat is túléltünk már, igaz, nem tegnap. Éppen 27 évvel ezelőtt, Mexikóvárosban rendeztek a mostanihoz hasonló gálát, amelyen e sorok írója is jelen lehetett.
Újságírónak nem kívánhatok nagyobb élményt, mint a sorsolás utáni percekben meginterjúvolni a velünk egy csoportban lévő - s fél év múlva, a bajunkat alaposan ellátó - orosz, bocsánat, szovjet válogatott szövetségi kapitányát, Valerij Lobanovszkijt.
Mi tagadás, láttam már magabiztosabb szovjet sportembert is. Lobanovszkij nem örült nagyon, hogy a világranglistán akkor 3. (!) helyen álló, s a vb-re Európából elsőként kijutó magyar válogatottat kapták ellenfélként. S hogy mi történt aztán, talán sosem tudjuk meg. Lényeg, hogy Irapuatóban a szovjetektől kaptunk egy hatost, s azóta is tart a magyar labdarúgás mélyrepülése. S várjuk, hogy egyszer mi is ott legyünk valamelyik kalapban.
De most, Mikuláskor nélkülünk sorsolták ki a 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokság csoportjait, amely után az angolok, a portugálok és a hollandok is bosszankodhattak. Kiderült, hogy a nyitómeccset a brazilok a horvátokkal játsszák június 12-én. A házigazdának egyébként kötelező lesz a továbbjutás az A csoportból, amelybe rajtuk kívül Kamerun, Mexikó és Horvátország került. A B csoportban megismétlődik az előző világbajnokság döntője, mivel összesorsolták a címvédő spanyolokat és a magyarok selejtezőcsoportjából továbbjutó hollandokat.
A C csoportban nehéz megjósolni az esélyeket, első ránézésre Kolumbiát és Elefántcsontpartot érezzük egy hangyányival erősebbnek. A D csoport egyértelműen a legkeményebb, ide került a négyes kalapba sorolt "kakukktojás" európai csapat, az olasz válogatott, amely óriási csatában lesz Uruguayjal és Angliával a továbbjutásért.
Az E csoportban a svájciak és a franciák futottak egymásba, akik 2006-ban is csoportellenfelek voltak, akkor egy mérsékelten izgalmas 0-0-ra futotta tőlük. Svájc Hondurast is viszontlátja majd, amellyel 2010-ben volt egy négyesben, talán nem meglepő, hogy az a meccs is 0-0-val zárult. Az F csoportban Argentína és Nigéria a két régi ismerős, 1994-ben egy Caniggia-duplával 2-1-re, 2002-ben Batistuta góljával 1-0-ra győztek a dél-amerikaiak. Az abszolút újonc bosnyákok akár tovább is juthatnak, Nigéria és Irán sem tűnik erősebbnek.
Ennél valamivel több izgalmat tartogatott számunkra december egy másik sporteseménye, a rövidpályás úszó Európa-bajnokság. Annak okán, persze, hogy azon mi is ott voltunk. Nem is akármilyen csapattal, úgyhogy joggal reméltük: az év utolsó jelentősebb sporteseményén aranyesőben fürödhetünk. Igazunk is lett, meg nem is.
Tény, hogy ismét lenyűgöző produkciót nyújtott a magyar úszóválogatott: csapatként a második helyen zárt az éremtáblán, a pontversenyben negyedik lett, abszolút összevetésben pedig Gyurta Dánielé és Hosszú Katinkáé volt az egész Európa-bajnokság legjobb egyéni teljesítménye a herningi rövidpályás viadalon.
De hát mi telhetetlenek vagyunk, ennél is többre vágytunk. Hosszú Katinkától például, aki hét számban is elindult, de "csak" egy aranyat nyert. Meg egy ezüstöt és egy bronzot, de azt mi valahogy méltatlannak tartjuk az ő zsenijéhez.
No nem is annyira miatta, hanem Cseh Laci miatt szomorkodtunk kissé. Mert hogy az elmúlt években nemigen fordult elő, hogy ő érem nélkül térjen haza egy Európa-bajnokságról. Most ez is megtörtént, kissé szokatlan körülmények között. Cseh 200 vegyesen a legjobb idővel került a döntőbe, ott 150 méterig vezetett, majd begörcsölt és utolsó lett.
Kár, hogy ezzel az emlékkel kell búcsúznunk ettől az évtől. Amely mellesleg nagyon is sikeres volt, ha azt vesszük, hogy az olimpia utáni évben általában rápihennek kicsit a sportolók. A magyar versenyzők csupán az olimpiai versenyszámokban 9 aranyat, 3 ezüstöt és 11 bronzérmet nyertek az idei világbajnokságokon. Búcsúzzunk inkább ezzel a ténnyel a 2013-as esztendőtől.
