Görögország a soros elnökség fél éve alatt a növekedésre, az illegális bevándorlással kapcsolatos kérdések megoldására, a tengerészetet érintő témákra, valamint a tenger alatti energiahordozók kiaknázására helyezi a fő hangsúlyt. Antonisz Szamarasz miniszterelnök kijelentette, Athén is szívén viseli a litván uniós elnökség prioritásait, a pénzügyi stabilitást, valamint a munkanélküliség elleni küzdelmet. Mint mondta, a görög elnökségre esik a bankunió megvalósításával kapcsolatos utolsó intézkedések meghozatala. Ami azonban ennél is sokkal fontosabb: Görögország elnököl a májusi európai parlamenti választások idején is.
A soros elnökségek jelentősége már messze nem akkora, mint egykor, hiszen az uniós csúcstalálkozókat már nem a különböző országokban, hanem Brüsszelben rendezik meg. Ettől függetlenül fontos eseményről van szó, hiszen a vendéglátó országnak számos rendezvényt kell lebonyolítania, megannyi uniós tisztségviselőnek kell szállást biztosítania. Athén a gazdasági nehézségek miatt a költségeket tekintve történelmien visszafogott soros elnökséget tervez. A görög pénzügyminisztérium abból indul ki, hogy az összköltségek alig haladják meg a 30 millió eurót. Igaz, nem könnyű pontos költségvetést készíteni, hiszen nem várt kiadások is közbejöhetnek.
Bármi legyen is a végösszeg, az biztos, hogy ez az elnökség valóban olcsóbb lesz bármelyik másiknál. Csak összehasonlításképp: 2011 első félévében a magyar soros elnökség összköltségei elérték a 80 millió eurót, míg az osztrák, a finn a portugál, illetve a szlovén rendezvény is meghaladta a 70 milliót. Franciaország az abszolút rekorder: Nicolas Sarkozy elnöksége idején, 2009 második félévében 175 millió euróra taksálták az elnökségre fordított összeget. Meg is adta a módját az akkori francia államfő. Hiperaktivitása nem ismert határt, úgy viselkedett, mintha az EU elnöke lenne, minden konfliktust személyesen akart megoldani, hat hónapra a fontos tanácskozások megkerülhetetlen szereplője lett.
A görög elnökség szokatlanul kis csapattal dolgozik majd. Dimitrisz Kurkulasz külügyminiszterhelyettes a közelmúltban újságírók előtt elmondta, hogy a közszférából mindössze 19 embert helyeznek át ideiglenesen e célból. Görög lapértesülések szerint összesen 150 munkatárssal vágnak neki a munkának január elsejétől. A Görögországnál jóval kisebb Ciprus tavaly, az év második felében, amikor már a szigetországon is tombolt a válság, 240 személyt csoportosított át a soros elnökséghez.
Athén igyekszik elkerülni a felesleges utazásokat. A miniszterek tanácsa mintegy 140 eseményének mindegyikét a fővárosban rendezik meg. A meghívott vendégek így nem gyönyörködhetnek majd a tengerpart szépségeiben. Görögország azonban más módon is minimalizálja a kiadásokat. A központi költségvetésből ugyanis csak a tagországok külügyminisztereinek és egy kísérőjének költségeit vállalják át.
Görögország a következő fél év folyamán 14 ezer vendéget vár csak az elnökség kapcsán, s 18 ezer éjszakát tölthetnek el a fővárosi szállodákban. Ilyen temérdek járművel nem rendelkezik az állam, ezért az uniós illetékesek szállításáért a kormányzat fizet majd a munkára alkalmasnak ítélt fuvarozóknak.
A vitorláshajót ábrázoló logó, amelyet a patinás Beetroot ügynökség által készített, a szokottnál szintén sokkal olcsóbb lett: 12 ezer euróba kerül. Az alkotás szellemi atyja, Alekszisz Niku a Spiegel internetes kiadásának elmondta, „a válság és a megszorítások miatt derűlátó, de visszafogott logó elkészítése volt a célunk”.
Evangelosz Venizelosz, a szocialisták elnöke kijelentette, az elkövetkező fél év különösen fontos hazája szempontjából, mivel „be kell bizonyítanunk, hogy magunk mögött hagytuk a válságot”, Görögországnak „egyenjogú partnerként, független és büszke országként kell fellépnie” – hangoztatta. Hogy ezt sikerül-e megvalósítani, az már egészen más kérdés. A görög kormány ugyanis rendkívül nehéz 2014-es évre számíthat. A vagyonadóról szóló, december 20-án rendezett parlamenti szavazáson az egyik jobboldali kormánypárti képviselő az előterjesztés ellen voksolt.
Azonnal kizárták az Új Demokrácia (ND) frakciójából, így a kabinet már csak 153 honatyára támaszkodhat a 300 tagú törvényhozásban. Kiindulva abból, hogy a tavaly júniusi választást követően még 178 honatya támogatta a kormány munkáját, úgy nem kizárt, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyv következik be, s épp az uniós elnökség alatt bukik meg Antonisz Szamarasz és csapata. Nem lenne példátlan az Unió történetében, hogy épp a soros elnökség alatt veszíti el többségét a kabinet: 2009 első felében Mirek Topolánek cseh kormánya bukott meg éppen a legkényesebb időpontban.
