Idén a fogyasztás növekedése egy nagyon alacsony bázishoz képest a legtöbb elemző szerint 0,5-1 százalék között lehet. Már a stagnálás is eredménynek számít ebben az évben. A háztartások fogyasztásán nem látszott meg a 2013-ban kierőszakolt kétszeri rezsicsökkentés. A szakemberek 1-2 százalék közé teszik a fogyasztásbővülést jövőre. Az adatok szerint 2007-2012 között összesen 10 százalékkal zsugorodott a hazai fogyasztás. Tavaly a GDP 1,7, a reáljövedelmekj 4 százalékkal esett vissza.
Én közgazdászként a rezsicsökkentésre alapozott fogyasztásbővülésben rövidtávon nem igen hiszek, és várhatóna ez nem változik 2014-ben sem - közölte a Népszavával Kozák Ákos. A GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója hozzátette, ettől még vártható egy enyhén növekevő lakossági és vállalati kiadásbővülés jövőre.
A kutató hangsúlyozta, vizsgálataik is igazolták, Magyarországon igen erős a társadalmi polarizáció, és az emberek körmük szakadtáig igyekeznek a korábbi fogyasztási szintjükre visszakapaszkodni. Ez többé-kevésbé sikerült is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a több éves folyamatos csökkenés után a szinten tartás is növekedésként értékelhető.
"Valamivel derülátóbban ítélem meg a jövő évre várható fogyasztásnövekedést, vagyis szerintem annak mértéke elérheti az 1,5-2 százalékot is - fogalmazott a GfK igazgatója. A nagy nemzetközi cégek nem várnak csodát magyarországi leányaiktól, már a nyereségesség elérése is eredménynek számít. Tavaly a GDP 1,7, a reálkeresetek 4 százalékkal estek.
A fogyasztás bővülésében egyebek mellett szerepet játszik a lakossági várakozások pozitív irányú elmozdulása is. Ez azonban nem jelent drámai fogyassztásnövekedést. Jelentősebb változás a tartós fogyasztási cikkek piacán várható, ám abban a szegmensben eleve alacsony volt a bázis.
Az emberek elhitték, hogy lehet növekedés, ami nem azt elenti, hogy ez valóban meg is történt. A kommunikációs hatás mellett az is kétségtelen, hogy mégis csak lesz egy infláció feletti nyugdíjemelés. A béremelések, illetve főleg az év első felében az is lendíthet a fogyasztáson, hogy egyes szakmacsoportok, elosztórendszerek ennek az évnek a nyertesei, és év égén, különösen választási év előtt a felhasználható forrásokból osztanak majd a munkavállalóiknak.
A fogyasztás növekedését fékezheti, iletve a költési kedvet mérsékelheti a devizahitelesek helyzete. Az árfolyamgát lejárta után részben vagy egészben vissza kell majd fizetni az adósoknak a szabott devizaárfolyam és a piaci közötti különbségből felgyűlt különbözetet. Az az ember, aki tudja, hogy 2016-17-ben jelentősebb összeget kell kiadnia, alaposan meggondolja, mire és mennyit költsön.
Magyarországon az egy főre eső vásárlóerő a GfK adatai szerint az európai átlag 40 százalékát sem éri el. Ez az adat egybevág az Eurostat nemrégen közölt számaival. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese erre az évre a fgyasztás stagnálását várja, de jövőre sem számít 1,5 százaléknál nagyobb növekedésre. A reálbérek és jövedelmek ugyan idén és 2014-ben is emelkedtek, de ennek jelentős része a rezsicsökkentésből fakad.
Ez azonban csak átmeneti, és nem fenntartható inflációmérséklés, így a jövő év második félévétől már ismét felgyorsulhat a pénzromlás, év végére a 4 százalékot is elérheti, s ez a folyamat 2015-ben még fel is erősödhet. Karsai szerint pedig az infláció növekedése miatt újra visszaeshet a fogyasztás növekedése. A reáljövedelem emelkedése a versenyszektorban talán még a minimálbér-emelés mértékét sem éri majd el. A közszférában lehet inkább érdemi béremelésekre számítani, főleg a választási évben.
Összességében jövőre 1,5, 2015-ben viszont már csak 0,5 százalékos fogyasztásnövekedéssel számolunk, s az idei 1 százalék után 2014-ben 1,3 százalék lehet a GDP-növekedés - tette hozzá a gazdaságkutató. Egyelőre nem látszanak a gazdaság fenntartható, hosszú távú növekedésének feltételei, mint például a jogbiztonság, a magántulajdon védelme. A GDP és a fogyasztás növekedését tekintve is a régió gyengén teljesítő mezőnyébe tartozik jövőre is Magyarország.
Karsai szerint az alacsony betéti kamatok nem csábítanak ugyan megtakarításra, de a deviza-, illetve forinthitelesek törlesztési kötelezettségei miatt a rezsicsökkentés, valamint a reáljövedelmek némi növekedése nem jelent automatikusan drámai fogyasztásnövekedést.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára 2013-ra 0,5-1 százalékos fogyasztásbővülést vár, ami decemberben a Mikulás, karácsony, illetve szilveszter miatt valamelyest meghaladhatja az 1 százalékot. A szakember jövőre 1-2 százalék közötti fogyazstásnövekedésre számít.
A fogyasztást nemcsak a devizahitelesek helyzete, de például a forint árfolyama is befolyásolhatja az importtermékek árában. Vámos arra is felhívta a figyelmet, jövőre az ideinél kisebb lesz a reáljövedelem emelkedése, az infláció vizsont magasabb, 2-3 százalékos lehet. A megtakaírtási hajlam nem biztos, hogy csökkenni fog, mert a magasabb infláció miatt sor kerülhet a betéti kamatok emelésére is.
A fogyasztás növekedése szorosan kapcsolódik a GDP-növekedéshez. Érzékelhető fohgyasztásnövekedés 1 százalék fölött van, s ami a lényeg, hogy ez legalább két éven keresztül fennmaradjon, és akkor már lehet fordulatról, a kedvező tendencia kezdetéről beszélni - véli Vámos György.
