János király úgy beszélt Katalóniáról és a katalán szeparatista törekvésekről, hogy egyáltalán nem említette az autonóm tartomány nevét. Hangsúlyozta, egy szabad, igazságos és sokszínűségében is egységes Spanyolországban hisz, nemzeti feladatként jelölve meg a „demokratikus regenerálódást”, amelyhez nem elegendőek a politikai pártok, a teljes társadalomnak részt kell vállalnia benne. Ünnepi beszédében az uralkodó kiemelte, hogy a továbbiakban is ellátja a rá háruló kormányzási feladatokat, eloszlatva ezzel a lemondásáról szárnyra kapott híreket.
Eközben a katalán közszolgálati televízió, precedens nélküli módon, 30 éves történetében először nem sugározta a király ünnepi üzenetét. A televízió munkatársai a beszéd alatt sztrájkoltak. Hivatalosan a televízió költségvetésének lefaragását nevezték meg a sztrájk okaként, de elemzők a katalán szeparatista törekvések bizonyítékaként értékelték a gesztust.
A 7,6 millió lakosú, saját nyelvet beszélő autonóm Katalónia gazdag régió, amelyben az utóbbi időben rendkívül felerősödtek a teljes elszakadást sürgető politikai erők. Artur Mas katalán elnök, a kormányon lévő Konvergencia és Unió (CiU) szövetség vezetője nemrég bejelentette, hogy 2014. november 9-ére népszavazást tűznek ki a Spanyolországtól való függetlenné válás kérdéséről. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök alkotmányellenesnek minősítette a függetlenségi népszavazás kitűzését, s jelezte, hogy a parlamentben és a bíróságok előtt is útját állja a referendumnak. Álláspontját az ellenzék legfontosabb pártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) is támogatja.