Semmiféle előjele nem volt XVI. Benedek távozási szándékának. Ezért lepte meg a világot az elsőként az Ansa olasz hírügynökség által február 11-én, valamivel déli 12 óra előtt közölt gyorshír XVI. Benedek lemondásáról.
A 86 éves XVI. Benedek a Vatikánban összehívott konzisztóriumon, a bíborosoknak mondott latin nyelvű beszédében jelentette be, hogy előrehaladott korának terhe miatt nem képes tovább ellátni a péteri szolgálatot ("...ad cognitionem certam perveni vires meas ingravescente aetate non iam aptas esse ad munus Petrinum aeque administrandum"). A pápa hangsúlyozta, hogy szabad akaratából távozik, később úgy is fogalmazott, hogy az egyházért teszi. XVI. Benedek lemondása pontos időpontját is megjelölte: február 28-án este nyolc órakor.
Ezen a napon a 2005. április 19-én megválasztott pápa helikopterrel elhagyta a Vatikánt és a Róma közeli Castelgandolfóba vonult vissza. A nyugalmazott pápa március 22-én itt találkozott utódjával, Ferenc pápával. XVI. Benedek május elsején visszaköltözött a Vatikánba, a Mater Ecclesiae kolostorba, ahol ígérete szerint teljes visszavonultságban él, az imának szentelve életét. Június 29-én jelent meg a XVI. Benedek által megkezdett és Ferenc pápa által befejezett a Hit fénye (Lumen fidei) enciklika.
A pápa lemondását követően Rómába érkeztek a világ bíborosai. A pápaválasztó konklávé előtti tanácskozásaikon már témaként merültek fel az egyházi reformok, a Vatikán pénzügyi rendszerének átláthatóbbá tétele, az egyház testületi vezetése. A nyolcvan év alatti pápaválasztó bíborosok március 12-én vonultak be a Sixtus-kápolnába. A fehér füst március 13-án este hét óra hat perckor szállt fel. XVI. Benedek utódja Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke lett, aki már a 2005-ös konklávén is Joseph Ratzinger "vetélytársa" volt. Minden találgatásnak ellentmondva az egyház 266. pápája nem olasz, nem afrikai és nem is fiatal, hanem egy 76 éves latin-amerikai lett: a legelső latin-amerikai és a legelső jezsuita rendi pápa, aki meglepetésre a Ferenc nevet választotta. Olasz származása és főleg az általa hirdetett szegény egyház üzenete miatt.
A pápának a hívőkhöz intézett első szava az volt, hogy Jóestét! (Buonasera!). Első gesztusa pedig az, hogy a Szent Péter bazilika lodzsáján letérdelt azt kérve, hogy a hívők imádkozzanak érte és adják rá áldásukat. Megválasztása másnapján egyetlen biztonsági ember kíséretében és vatikáni rendszámú autó nélkül a római Santa Maria Maggiore bazilikába ment imádkozni, a Vatikánba visszafelé menet kifizette a római szállodai számláját. Ezután gyalog kilépett a Vatikán egyik kapuján és Róma utcáin üdvözölte az őt lelkesen ünneplő tömeget.
Ferenc pápa azonnal precedens nélküli, egyszerű gesztusaival összpontosította magára a figyelmet: elődeivel ellentétben lemondott a külsőségekről, a színarany pásztorgyűrűről, a pápák viselte piros színű mokaszinről és a pápai lakosztály helyett a Szent Márta Házban maradt. "Nem bírok egyedül lenni. A pápai lakosztály olyan mint egy fordított tölcsér: belül tágas, de szűk az ajtaja" - magyarázta.
Egy hónappal megválasztása után nyolc fős bíboros testületet állított fel a kúria és az egyház reformjainak kidolgozására. A tanács októberben és decemberben tanácskozott a Vatikánban. Ezt két további egyháziakból (június 24.) és laikusokból (július 18.) álló bizottság követte az IOR vatikáni bank és Vatikánváros gazdasági és működési átvilágítására.
Egyházi programját Ferenc pápa a minden nap a Szent Márta Házban bemutatott misék homíliáiban és más beszédeiben vázolja: a magát a világ végéről érkezőnek nevező Ferenc pápa kezdettől fogva arra ösztönzi egyházát, lépjen ki a világ és a társadalom peremére a szegények, betegek, szenvedők közé. Központi üzenetnek számít az örömöt és reményt sugárzó egyház képe is. Mindkét téma a november 24-i dátumú Evangelium öröme (Evangelii Gaudium) című apostoli buzdításban kapott szerves összefoglalást.
Húsvétkor Ferenc pápa egy római fiatalkorúak börtönében 12 elítéltnek mosta meg a lábát, muzulmánoknak és lányoknak is. Első útja a földrajzi és humanitárius szempontból is európai határvidéknek tartott Lampedusa szigetére vezetett (július 8.) az illegális bevándorlók közé. A Rio de Janeiro-i Ifjúsági Világtalálkozón (július 22-29.) három millióan hallgatták Ferenc pápát a brazil tengerparton. Szeptember 7-én a Szent Péter téren imanapot vezetett a szíriai békéért. Ugyanezt sürgette a Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a szentpétervári G8-as csúcsra írt levelében. Október 4-én Assisi városában a szegényeket szolgáló szegény egyházat hirdette. November 25-én Putyin fogadta a Vatikánban. Decemberben a Time amerikai magazin az Év Emberévé választotta Ferenc pápát.
