karácsonyi szokások;Jézus születése;

- Itthon szaloncukkedli, olasz földön panettone

Karácsony Krisztus születésének ünnepe, amelyhez számos szokás kapcsolódik. Ma már nemcsak a hagyományosan keresztény országokban ünnepelnek karácsonykor: a fiatalabb generáció tagjai megajándékozzák egymást Japánban, sőt, Kína nagyvárosaiban is.

A karácsonyi szokásoknak egy része köthető a kereszténységhez, sok olyan hagyomány létezik azonban, amelyek a pogány korból eredeztethetőek. Az év végi ünneplések és az ajándékozás például már a pogány világban is általános volt, a téli napforduló ünnepét hatalmas lakomákkal ülték meg. Krisztus születésének napját a IV. századtól tették december 25-re.

Manapság elképzelhetetlen lenne az ünnep betlehemezés nélkül. Ekkor Jézus születésnek pillanatai elevenítik fel. Még ma is akadnak települések, ahol a gyerekek "betlehemezni" járnak házakhoz, Jézus születését hirdetve, és ezzel szerencsét hozva a háziaknak

A karácsonyfa állítás az 1700-as évek második felében vált elterjedtebbé. Szerepe volt ebben Goethének is, aki Az ifjú Werther szenvedései című önéletrajzi ihletésű levélregényében írt erről. Az 1840-es évektől aztán más államokban, Nagy-Britanniában, sőt Oroszországban is egyre többen állítottak karácsonyfát. Két évtizeddel később pedig Párizsban már 35 ezer fenyőfát adtak el az ünnep előtt. Az 1900-as évek elejére szinte minden földrészen megjelent a karácsonyfa. Még a déli féltekén is: Ausztráliában műfenyőt állítanak.

Dokumentált tény, hogy Brunszvik Teréz grófnő, az első magyarországi óvodák alapítója 1824-ben karácsonyfa állításával ünnepelte a karácsonyt. A szokás viszonylag lassan terjedt el Európában talán azért is, mert nem sokan engedhették meg maguknak fenyőfa vásárlását. A fákat kezdetben szalagokkal, masnikkal díszítették, a 19. század második felétől azonban a a gyertyák és üveggömbök is előkerültek. A századforduló környékén jelentek meg a fényes papírba csomagolt bonbonok, a "szaloncszukkedli", vagyis a mai szaloncukor őse, amely magyar találmány volt.

Minden országnak megvannak a maga jellemző karácsonyi szokásai. Sok állambannem a Jézuska hozza az ajándékot, hanem a Mikulás. Így az angolszász államokban. Angliában a Mikulás is kap ajándékokat, süteményt és bort hagynak neki a fa alatt. Másnap az asztalról nem hiányozhat a gesztenyével töltött pulyka és a puding. Írországban az ünneplés két hétig, vízkeresztig is eltart. Aki csak tud, elmegy az éjféli misére. Az írek is megajándékozzák Mikulást, aki a helyi hagyományoknak megfelelően néhány korty whiskey-vel, vagy Guinness sörrel "frissülhet fel". Franciaországban "Pére Noel" nem zsákban, hanem kosárban hozza a meglepetéseket.

Karácsony fontos "kelléke" az éjféli mise. Ilyenkor általában a vallásukat nem gyakorlók is elmennek a templomba.

Az ünnepi étkezést az éjféli mise után tartják. Ilyenkor előkelő ételeket is fogyasztanak, a hagyományos halon kívül libamájat, sőt a tehetősebbek méregdrága szarvasgombát is. Belgiumban az ajándékozás napja nem szenteste, hanem december 6. Így a karácsonyfa alá kerülő zoknikban csak kisebb csecsebecséket helyeznek el. A főétel a németalföldi államban is töltött pulyka. A spanyol Mikulás nem a kéményen, hanem az erkélyen keresztül mászik be a lakásba. Fontos ünnep január 6-a is, hiszen a napkeleti bölcsek is ajándékokat hoznak.

Az országban a hagyomány szerint nem állítanak fel karácsonyfát, hanem a betlehemi jászol élethű mását díszítik fel. Portugáliában cipőkbe teszik az ajándékokat. Az ünnepi vacsora fő száma a szárított tőkehal krumplival. Olaszországban tartományoktól függnek a szokások. Akadnak régiók, ahol a gyerekek már december 13-án megkapják az ajándékot Szent Lucától. Szenteste nem esznek húst. A "panettone", az itthon is jól ismert, jellegzetes olasz kuglóf nélkül azonban nem létezhet karácsonyi étkezés.

Ami a szláv országokat illeti, Oroszországban nem munkaszüneti nap sem december 24., sem 25., hiszen a nagy ünnep időpontja január 6., vízkereszt napja. Az év első hét napjában szinte megáll az élet. Az oroszok is feldíszítik a fenyőfát.

Lengyelországban az emberek vacsoránál különleges ostyát vesznek magukhoz, s ezt osztják szét egymás között. Ezen Szűz Mária vagy a kis Jézus alakja látható. Az asztalra gyakran szalmát is tesznek, s fenntartanak egy helyet a váratlan vendégek számára. A vacsoránál a 12 apostolra emlékeznek, ezért 12 különféle ételt szolgálnak fel. Húst nem, halat viszont mindig. Az Egyesült Államokban zoknikat akasztanak a kandalló fölé, s Santa Claus ide is rejti el az ajándékokat. Decemberben az amerikaiak elképesztő összegeket költenek ajándékokra.

Ferenc pápa tavaly ilyenkor még aligha számított arra, hogy a 2014-es éjféli misét a nyári Buenos Aires helyett a Vatikánban celebrálja. Senki sem jósolhatta meg előre XVI. Benedek pápa februári lemondását. Ferenc pápa karácsonyi időszakban elhangzó beszédeiben várhatóan többször is kitér a szegényekre, újévi üzenetében pedig keményen bírálja az egoizmus kultúráját.