Rasmussen közölte: az EU-nak valós katonai képességeket kell kifejlesztenie, ám ez nem jelenti azt, hogy Brüsszel saját hadosztályok fölött rendelkezzen.
Arra van szükség, hogy a tagállamok erősebb képességekkel rendelkezzenek, és válaszolni tudjanak a nemzetközi kihívásokra - mutatott rá a dán politikus, aki külön is többször hangsúlyozta: nem a NATO vagy az EU kell rendelkezzen saját katonai kapacitásokkal, hanem a tagállamok, amelyek így ezáltal mindkét szervezetet erősebbé tudják tenni. Rasmussen külön kiemelte, hogy a kontinensnek saját megfigyelő drónokra, nehéz légi szállítási kapacitásra és légi üzemanyag-utántöltési képességre volna szüksége.
A NATO és az EU feladatai, képességei közötti átfedés olyan luxus lenne, melyet nem engedhetünk meg magunknak - szögezte le Rasmussen.
"Együtt okosabbnak és erősebbnek kell lennünk, a cselekvés ideje pedig elérkezett" - hangoztatta a NATO főtitkára, aki szerint ha az európai országok nem fejlesztenek ki olyan képességeket, amelyekkel önállóan is képesek magukat megvédeni, akkor az "észak-amerikaiak" joggal teszik majd fel a kérdést, hogy nekik miért kellene, éppen ezért üdvözli az uniós állam- és kormányfők felismerését, hogy a védelem igenis számít.
"Az európai biztonság alapja a NATO, és az is marad" - jelentette ki Rasmussen, aki szerint semmilyen ellentmondás nincs az erős NATO és az erős EU között, sőt, a kettő kiegészítheti egymást.
A főtitkár Ukrajnáról és Oroszországról is beszélt. Sajtótájékoztatóján kijelentette, Kijev jogát tiszteletben kell tartani, hogy maga döntse el, milyen kapcsolatot ápol nemzetközi szervezetekkel, szabadon választhassa meg, milyen szövetségeket köt. Korábban, érkezésekor azt is kifejtette, hogy ezzel az elvvel szerinte ellentétes az, ha bármely ország megpróbál nyomást gyakorolni egy másik államra.
"Úgy vélem, biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy Oroszország nyomást gyakorolt Ukrajnára és keleti szomszédságunk más országaira" - fogalmazott a NATO-főtitkár.