A tervek szerint a napokban folytatódnak az iráni atomprogramról szóló tárgyalások, erről beszélt múlt hét végén a beiktatása óta kilencedik alkalommal Izraelben közvetítő John Kerry amerikai külügyminiszter.
A november 24-én Genfben aláírt átmeneti megállapodás technikai részleteinek megvalósításáról szóló bécsi tárgyalások múlt pénteken ugyanis megszakadtak, miután az amerikai kormányzat csütörtökön újabb iráni vállalatokat és magánszemélyeket tett feketelistára a Teherán ellen hozott gazdasági szankciók megsértése miatt. Irán szerint a büntetőintézkedések szigorítása alááshatja a hat hónapra megkötött genfi átmeneti megállapodást.
Teherán sajátosan értelmezi az Izrael által kezdettől bírált megállapodást. Aláírása után sikerként, az iráni atomprogram elismeréseként ünnepelte a perzsa vezetés, majd egyértelművé tette, nem szándékozik felfüggeszteni a Nyugat által megkérdőjelezett programot. Nem tett jót Teherán hitelének, hogy Haszan Rohani elnök elutasította Simon Perez izraeli államfő javaslatát.
Perez ugyanis felajánlotta, hogy találkozna és tárgyalna Rohanival, ám az iráni külügyi szóvivő erre úgy reagált: Perez ajánlata csupán próbálkozás a nemzetközi elszigetelődésből való kitörésre azok után, hogy Izrael keményen bírálta az Irán és a Hatok között létrejött genfi megállapodást. Leszögezte: Teherán nem kíván változtatni az Izraellel kapcsolatos hozzáállásán.
A közel-keleti béke másik alapvető kérdésében, az izraeli-palesztin békefolyamatban azonban eredmény körvonalazódik. A Kerry közvetítésével tető alá hozott és zárt ajtók mögött zajló tárgyalásokról nem szivárognak ki részletek, de már maga a tény, hogy nem szakadtak meg, eredmény. Az amerikai diplomácia vezetője múlt hét végi izraeli útja előtt pedig arról beszélt, hogy Washington végleges megállapodás elfogadását ösztönzi és reméli, nem elégszik meg ezúttal átmeneti megegyezéssel.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő is múlt vasárnap az amerikai Saban Forum konferenciára küldött videoüzenetében bizakodónak tűnt. Dicsérte Kerry „fáradhatatlan erőfeszítéseit a békéért", kormánya és Izrael stratégiai céljának nevezte a palesztinokkal megkötött tartós békét. "Nehéz döntéseket hoztam a tárgyalások folytatásához, és kész vagyok a még nehezebb döntések meghozatalára a béke érdekében - mondta Netanjahu. - És remélem, Mahmúd Abbász elnök is kész ezt megtenni, mert a béke csakis kétirányú utca lehet."
Az izraeli belpolitikában is egység mutatkozik a béketárgyalások kapcsán (mint ahogy az iráni atomprogram kérdésben is), minden mértékadó formáció támogatja a kiegyezést, mégha különböző elképzeléseik is vannak a megvalósításról és az elfogadható engedmények mértékéről. Bizonyos kormányzati javaslatok azonban komoly belső feszültségeket keltettek az izraeli társadalomban.
A legutóbbi kormányülésen két olyan törvényjavaslatot is elfogadott a kabinet, amely komoly ellenszenvet váltott ki. A Zsidó Otthon szélsőjobboldali párt kezdeményezte azt a törvénytervezetet, amely kemény szankciókat (45 százalékos illetéket) irányoz elő a külföldről finanszírozott civil szervezeteknek, amelyek véleményük szerint, Izrael ellenes tevékenységet folytatnak.
Ebbe a kategóriába tartoznak azok a jogvédő szervezetek, amelyek támogatják az Izraelellenes bojkottokat, az izraeli katonák elleni büntetőeljárásokat állítólagos háborús bűncselekményekért, vagy amelyek nem ismerik el Izrael demokratikus és zsidó nemzetállami voltát. Jehuda Weinstein főügyész szerint alkotmányellenes a kabinet által elfogadott tervezet, Tzipi Livni igazságügyi és a béketárgyalásokért felelős miniszter is azonnal jelezte: felkéri a kormányt a „populista és álhazafias” jogszabály elutasítására, mielőtt a knesszet elé kerülne.
Ugyanezen a kormányölésen született döntés arról, hogy létrehoznak egy bizottságot annak megvizsgálására, hogy az izraeli kormány is vásároljon egy Air Force One-t, azaz egy repülőgépet az államfő és a kormányfő számára. Mindezt néhány nappal azt követően, hogy Benjamin Netanjahu lemondta a Nelson Mandela temetésén való részvételt a magas utazási költségekre hivatkozva. A kabinet szerint a bérelt repülőkön a szükséges biztonsági intézkedések kivitelezése sokkal költségesebb.
Netanjahu miniszterelnök költségei már többször kerültek az izraeli közvélemény érdeklődésének középpontjába, és mindannyiszor vihart kavartak. Az utóbbi idők legnagyobb felháborodását azonban egy évtizedek óta hatályban lévő, véradással kapcsolatos szabály okozta. Nemrég véradó napot tartottak a knesszetben, amelyen Pnina Tamano etióp származású képviselővel az egészségügyi személyzet közölte, ő nem adhat vért. Pnina az ügy kivizsgálását kérte, de elutasították panaszát .
A képviselő ugyan hároméves korától él Izraelben, szolgált a hadseregben és parlamenti mandátumot is nyert, ám egy több évtizedes, az ötvenes években hozott AIDS prevenciós szabályozás értelmében vére nem fogadható el. Az izraeli vöröskereszt szabályzatában műig hatályos az az előírás, miszerint nem használható fel annak a személynek a vére, aki 1 évnél tovább tartózkodott/született egy olyan országban, ahol magas a HIV- fertőzöttek száma. Visszatérése után egy évig az sem adhat vért, aki csak látogatást tesz egy magas AIDS rizikójú országba.
A nagy publicitást kapó incidens után Netanjahu miniszterelnök telefonon felhívta a képviselőnőt. Megígérte a vonatkozó szabályok felülvizsgálatára és módosítására utasítja az egészségügyi minisztert. A knesszet elnöke, Juli Edelstein is telefonált a politikusnőnek, majd megtiltotta, hogy a parlamentben ismét véradást tartsanak a kérdés rendezéséig és az etiópokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatára összehívta a belügyi bizottság ülését.
