A kamatdöntés közleményéből az derül ki, hogy a jegybanki tanács az elmúlt időszak kedvező gazdasági mutatói miatt kezdte meg a likviditás visszavonását, holott a munkaerő-piaci és inflációs adatok elméletben a program érintetlenségét indokolták volna. A grémium emellett lándzsát tört a továbbra is alacsony kamatszint mellett, ami azt jelenti, hogy ezzel az eszközzel szeretnénk pozitívan befolyásolni a várakozásokat.
Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője értékelése szerint mivel a makroadatok önmagukban nem indokolták a lépést, ezért a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a Bernanke nevével fémjelzett grémium kihasználta az amerikai költségvetési viták elsimulását és a jelenlegi piaci optimizmust, a kellemetlen üzenetet pedig egy szaloncukor papírjába csomagolta. Ezzel elkerülik a sokkterápiát, ráadásul, ha a befektetők jövőre kijózanodnak; még mindig rendelkezésre áll Bernanke utolsó kamatdöntése január végén arra, hogy korrigálják az üzenetet.
A piaci szereplők döntően jövő év márciusára vagy még későbbre várták a bejelentést, ám a téma hónapok óta napirenden van, ezért vélhetően senkit nem ért felkészületlenül az üzenet. A likviditás visszavonását átmenetileg kompenzálja a tartósan alacsony kamatszint víziója; ez viszont azt jelenti, hogy az ajtók záródnak. A mostani helyzethez képest azonos vagy kisebb lesz a pénzbőség mérete az előttünk álló 1-2 év folyamán, ami alapvetően írja át az eddigi tőzsdei táncrendet.
A forint árfolyamára a döntés érdemleges hatással nem volt. Csütörtökön 10 órakor egy amerikai dollár 218, az euró közel 299, a svájci frank pedig 244 forintot ért a bankközi devizapiacon.