Hogy csak jó ürügy volt, vagy maga az indok, az vélhetően soha nem fog kiderülni, annyi biztos, hogy alig egy fél nappal azt követően, hogy az Index azt írta a Gyermekrák Alapítvány vezetője „saját mentővel” jár be munkahelyére, az Emberi Erőforrások Minisztériuma akcióba lendült. Elsősorban deklarálta, hogy a 2014-től már nem tartalékolhatnak a civil szervezetek, vagyis egy év alatt el kell költeniük a tárgyévi támogatást. Az eddig gyakorlat értelmében – legalábbis a felajánlott egy százalékokból befolyt összeget – három év alatt költhették el civilek. Az effajta tartalékolás hasznosnak bizonyult, mondja a nepszava.hu-nak Aknai Zoltán. Ugyanis, indokol a hajléktalanokat segítő, illetve reintegrációjukért küzdő Menhely Alapítvány igazgatója, így az akut eseteknél, krízishelyzetekben több pénzt lehetett mozgósítani. Ráadásul nem könnyíti meg egy alapítvány életét, ha most gyakorlatilag újra kell terveznie a költségvetését – a „mindent el kell költeni elv” miatt.
Egy másik döntés nyomán, a civil szervezetek ugyancsak jövő évtől a kapott egy százalékok legfeljebb 25 százalékát, de legfeljebb 25 millió forintot fordíthatnak saját működésükre. A reklám- és marketingkiadásokat pedig 10 százalékban, de legfeljebb évi 10 millió forintban maximalizálják 2014-től. A helyettes államtitkár szerint "a valódi jótékony céloknak nincs szükségük külön reklámra". Bár Aknai szerint nem könnyű érdemben különválasztani a működési és cél szerinti kiadásokat, hiszen ha az alapítvány a hajléktalanok reintegrációjáért küzd, akkor, aki ezt a munkát irányítja, annak a fizetése is „cél szerinti kiadás”. Talán nem véletlen, hogy a törvény eddig az egy százalékokból befolyt summa 50 százalékát engedte elszámolni működési költségként. Mindenesetre a Menhely Alapítvány igazgatója úgy látja, kevés civil szervezet van abban a helyzetben, hogy elérje a 25 milliós „működési” és 10 milliós reklámhatárt.
"A saját ingatlanomon biztosítottam parkolást az Gyermekrák Alapítvány egyik mentőautójának, azért az én budaligeti otthonomból indul minden nap az irodába, reagált Balogh István az Index azon állítására, miszerint saját mentője fuvarozza a munkahelyére. A Gyermekrák Alapítvány vezetője állítja, erre nincs szüksége, saját autójával jár munkahelyére. Annyit azonban megengedően hozzátesz, hogyha a kocsinak nem kell gyógyszerért menni, beteg gyermeket fuvarozni, családot látogatni, akkor néha valóban együtt mennek az irodába, hiszen egyezik az úti cél – de teszi hozzá Balogh, a mentő ezekben az esetekben sem tér le a megszokott útvonalról.
Egyébként magyarázza Balogh a nepszava.hu-nak, az autó az iroda előtt áll, és amint a diszpécserhez befut egy hívás, hogy egy gyermeket például Debrecenből Budapestre kell hozni, máris startol a kocsi. (A megrendelők mindig a hozzátartozók, nem az intézmények.) Azt a Gyermekrák Alapítvány vezetője sem tagadja, hogy az Index fényképein ő szerepelt, de állítja: az Alapítvány képviselőjeként csak ő mutathatta be a rendőrségen az autót (erre pont a felszerelt fényhíd miatt volt szükség), illetve mivel csak neki van aláírási joga, a gumicsere költségeit is ő fizette.
Ami az autókkal kapcsolatos költségeket illeti: az alapítványnak három betegszállító kocsija van, ezeknek az autóknak a teljes üzemeltetési költsége (pl. a gépkocsivezető bére és járulékai, javítási és karbantartási költségei, biztosítások, értékcsökkenés, stb.) összesen 6 millió forint. Minden szállítást mi finanszírozunk, az OEP-től egyetlen fillért sem kapunk, hangsúlyozta Balogh.
Aki szerint mindennél beszédesebb az az adat, hogy 14 év alatt, Magyarországon egyedülállóan közel 3 milliárd forinttal segítették az orvosokat, a kórházakat és a beteg gyerekeket. Ráadásul, állítja a Gyermekrák Alapítvány vezetője, a befolyt szja egy százalékából ő és számos munkatársa egy fillér fizetést sem kap, ebből a summából fedezik viszont a cél eléréséhez szükséges munkatársak (kocsivezető, diszpécser, stb.) bérét. Saját fizetését az alapítvány egyéb bevételei fedezik. Az alapítvány tartalékolt pénzösszege 848 millió forint, mely az alapító okiratban meghatározott célokra és pályázati önrészekre van biztosítva. A tartalékolás nem akadályozza az alapítványhoz érkező kérések teljesítését.
Az szja 1 százalékokból befutó summa 50 százalékát költhetné az alapítvány működésre, figyelmeztet Balogh. Igaz, ezt a mértéket a minisztérium jövőre 25 százalékra redukálja, illetve arra kötelezi az alapítványokat, hogy költsék el a tárgyévben az 1 százalékos felajánlásokat. Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben, de mégis az a véleményem, hogy a méltatlan, minden alapot nélkülöző támadásoknak az a célja, hogy ellehetetlenítsék Magyarország egyik legnagyobb non-profit szervezetét, mondta el végül Balogh István.
Mindensetre Selmeczi Gabriella az Egészségügyért Felelős Államtitkárság mélységesen elítéli, ha alapítványok, különösen amennyiben beteg gyermekek gyógyításért adományokat gyűjtő alapítványok visszaélnek mindazok bizalmával, akik támogatták őket. Ha beigazolódik, hogy igazak az ezzel kapcsolatos sajtóhírek, akkor morális csőd és kritikán aluli erkölcsi vétség az, amit ezek az alapítványok tettek.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal nemrég több jótékonyságú célú, rákos gyermekek gyógyításáért pénzt gyűjtő alapítványnál is tapasztalt visszaélést. Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság fontosnak tartja, hogy a társadalom tisztán lássa, mire fordítják az életmentésre, a gyógyításra felajánlott összegeket. Éppen azért, Szócska Miklós nemrég bejelentette, hogy a transzparens adományozás és a szolidaritási hiénák kiszűrése érdekében az Egészségügyért Felelős Államtitkárság kidolgozza a Semmelweis Garancia védjegyet a Nemzeti Betegfórummal és az Országos Betegjogi, Ellátottjogi Gyermekjogi és Dokumentációs Központtal közösen. A Semmelweis Garancia védjegy kidolgozására vonatkozó munka januárban kezdődik.
A Fidesz szóvivője érdemben már egy másik Index cikkre reagált, ami azt boncolgatta, mire is költi pénzét a Gyermekrák Alapítvány, amelyhez csak a lekötött összegek kamataiból évi 50-60 millió forint folyik be. Az elszámolások szerint az alapítvány csak a támogatások töredékét, 9-34 millió forintot költött működési költségekre, az összes többi pénzből kórházakat, családokat és orvosokat támogattak. Működési költség címén az alapítványok például a béreket vagy a székhelyük költségeit – bérleti díj, közműdíjak – írhatják jóvá, írja az Index.
A működési költségeken túl az irodára, mint „egészségcentrumra”, még további 51 milliót költöttek tavaly az 1 százalékos adományokból, közhasznú költségként elszámolva. A Rákóczi téri ingatlant egyébként 2009-ben az alapítvány megvásárolta az önkormányzattól, így bérleti díjra például nem kell költeniük.
A szervezetnek 78 millió forint értékben vannak ingatlanjai, köztük egy veszprémi nyaraló, ahol a beszámolók szerint betegségből gyógyuló gyerekeket és családjaikat üdültetik, kéthetes turnusokban. Tavaly 12 gyerek nyaralt a veszprémi házban több mint egymillió forintból.
Balogh szerint az elmúlt 16 évben összesen több mint 3 milliárd forintot osztottak szét. Az Index kíváncsi volt, pontosan mire is ment el ekkora összeg, de a lap szeritn az alapítvány elnöke megtagadta, hogy a fentinél részletesebb elszámolást adjon a pénzről. „Az elmúlt öt évben valamennyi kórház, egészségügyi intézmény kérését teljesítettük, és ezeket az adományozásokat a médiában rendre közzétettük, és noha ez nem kötelező, az átadásokról a honlapunkon is beszámoltunk” – válaszolta Balogh az Index pontos összegeket firtató kérdésére.
