tankönyv;káosz;államosítás;

Balog Zoltán

- Teljes a zavar az államosítás körül

Kivételes, sürgős eljárásban tárgyalta meg, és már ma szavaz a tankönyvkiadás "kvázi államosítását" előirányzó törvényjavaslatról az Országgyűlés. A Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által vasárnap benyújtott tervezet preambuluma úgy fogalmaz: "A tankönyvek és tartalmi megfelelőségük biztosítása állami feladat". 

Az állami tankönyvellátást kezébe kapó intézményt a javaslat "állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szervnek" nevezi, amelynek felsorolt feladatai lényegében megegyeznek a tankönyvkiadókéval. Érdekes azonban a Fidesz tegnapi közleménye, amely szerint valójában az állam csak "felelősséget vállal a tankönyvellátásért", "nem kizárva abból a tankönyvkiadásban érdemeket szerzett magánkiadókat sem".

Vagyis nem egyértelmű, hogy a tankönyvterjesztés idén lezajlott teljes államosításához hasonlít-e majd a könyvkiadás átalakítása, hiszen abban az esetben tényleg egyetlen állami tulajdonú cég, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. jutott monopóliumhoz, kizárva a terjesztési piacról minden magánvállalkozást. Balog Zoltán törvényjavaslata egyébként a tankönyvellátásban közreműködő szervezetekhez sorolja a Könyvtárellátó jelenlegi feladatait - a tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolák számára történő eljuttatásának megszervezése, vételár beszedése - végző "nonprofit gazdasági társaságot", azonban konkrétan nem nevezi meg a céget. Pedig a tavaly módosított tankönyvtörvénybe is beleírták a Könyvtárellátót, a parlament elé került tervezet szerint viszont a jövőben a kormány jelöli ki, melyik cég végezheti a tankönyvterjesztést. Ebben a változtatásban talán az is szerepet játszhat, hogy az állami tankönyvterjesztés "szerencsétlenkedéseiről" szólt az év: gond volt a rendelési rendszerrel, már július végén ki akarták fizettetni a szülőkkel a könyvcsomagok árát, majd a már kifizetett könyvek kiszállításával késlekedett a Könyvtárellátó.

Elképzelhető tehát, hogy a kiadásban nem lesz teljes államosítás, hanem az állam felvásárol egy jelentősebb magánkiadót, amelyet azután az új törvény eszközeivel hoz versenyelőnybe. Mint beszámoltunk róla, a finn Sanoma októberben eladta a legnagyobb hazai tankönyvkiadót, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót a cég menedzsmentjének egyes, magyar állampolgárságú tagjainak, akik első közleményükben a "nemzeti köznevelési rendszer megújulásához szükséges minőségi tananyagok elkészítését" nevezték meg a "százszázalékos magyar tulajdonba került" vállalat legfontosabb feladatának.

Nem biztos, hogy elsőfokú ítélettel zárul a közeljövőben a Hagyó-per vagy a Sukoró-ügy, hiszen mindkettő áthelyezett büntetőeljárás, ezek közül pedig az Alkotmánybíróság (Ab) döntése alapján "illetékesség hiányában" az elmúlt hetekben többet is visszaadtak az eljáró bírók. Pedig az áthelyezésről eredetileg döntő Országos Bírósági Hivatal (OBH) állásfoglalása szerint az Ab-döntés "nem érinti a még folyamatban lévő eljárásokat". Fleck Zoltán jogszociológus szerint hiba volt az OBH-nak ilyesmit sugalmazni, nincs is rá joga.